Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

képviselőséget a Coordinatio és az Előleges egyezség szerint, vagyis megvalósították a nemes és nem nemes tagok előírt arányát. Ekkor és így született meg az ideiglenes belső és külső tanács. 1837. június 10-én a nép közfelkiáltással pártfogóul választotta Klauzál Gábort, a Coordinatio alkotóját. A pártfogó a Coordinatio szerint elnököl a testületi üléseken — ha jelen van —, korlátlan kezdeményezési és ellenőrzési joga van, ő nevezi ki a pénztári ellenőrt és a főkapitányt, hivatala a váltsági summa kétharmadának lefizetéséig tart, felelősséggel csak a lelkiismeretének tartozik. Júniusban az ő elnökletével tartották meg az ideiglenes tisztújítást, megválasztották a főbíró mellé az új belső tanácsot, a külső tanács kiegészült a volt belső tanácsbeliekkel. A novemberre tervezett rendes választásokig a belső tanács külön és a külső tanáccsal együtt tartott üléseket. A Coordinatio elve alapján választott belső tanács a főbíróból, a főkamarásból, a szószólóból és kilenc tanácstagból állt. Két tagozatra oszlott: a bírósági és a gazdasági tanácsra. A bírósági tanács első fokú polgári bíróság. Teljesíti a megye rendszabásait, felosztja az adókat, felügyel az árvák vagyonának kezelésére, felügyel a város birtokaira, elnöke a főbíró. A gazdasági tanács kezelteti a váltsági pénztárt, kiveti a váltsági pénztár taksáit, kezeli a zálogos javak és a regálék haszonbéreit, telekkönyvet vezettet, felméreti a határt, és töltéseket emeltet, ügyel a város összes gazdasági és pénzügyeire, a lakosok gazdaságát előmozdítja, rendezi a város utcáit, tereit, elnöke a főkamarás. A belső tanács tagjai egyenként is megbízatásokat kaptak: közülük került ki a főbíró, a főkamarás, a szószóló, a főkapitány, a pénztári felügyelő, a katonai biztos, a vármegyei rendeletek végrehajtója, az alkamarás, a váltsági pénztár felügyelője, a királyi haszonvételek felügyelője és a birtokfelügyelő. A tanácstagok 250—600 Ft évi fizetést kaptak. A tanács mellett a következő tisztviselők működtek: árvagyám, ügyész, főjegyző, gazdasági jegyző, aljegyző, főpénztáros, ellenőr, alkapitány, adószedő és számvevő, 200—800 Ft évi fizetéssel. A város fizetett alkalmazottai (cselédei) voltak: az orvos, a veszettség-orvos, a mérnök, 8 bába, 4 írnok, 3 kisbíró, 4 lovag, 7 hajdú, 8 hadnagy, 16 lándzsás, 3 toronyőr, 3 pusztabíró, 8 tizedes, 3 csősz, a dobos, a kocsis, az udvaros, a csikósok, 2 ökörhizlaló, az órás, az utcatisztító és 39 palétás, a város levéltárát az aljegyzőre bízták. Az új ideiglenes városszervezés működése során kiderült, hogy a párt-