Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

állami és megyei terhek törvényes, de szokatlan, sőt törvénytelen növelése és durva behajtása is azt mutatta: a földesurak és a megyei hatóságok a város teljes alávetésére törekszenek. Emellett azonban másirányú folyamatok is zajlottak a városban. Egy jelentős gazdaréteg gazdaságilag megerősödött, s szabadabb lehetőségek kivívására törekedett. Gyarapodott az iparosok száma. A zselléresedés üteme fölgyorsult. Gazdag, tőkeerős haszonbérlői réteg — főként zsidók és görögök — emelkedett ki. Ezek a tendenciák találkoztak az uradalomnak a racionális gazdálkodás irányában történt erőfeszítéseivel, és az 1830-as években az országos reformpolitikával. 1836. január 10-én Szentes Örökváltsági szerződést kötött földesuraival, a Károlyi grófokkal. Mivel a kitűzött időre nem fizette ki a váltságösszeget, Pótszerződés köttetett a felek között 1837. április 19-én. Ennek értelmében az úrbéres viszonyok haszonbéres viszonyokká alakultak át a váltság kétharmadának letörlesztéséig, a törvényhatóságot, vagyis a szerződés értelmezése szerint a közigazgatást és az alsófokú bíráskodást azonban már néhány nap múlva megkapta a város. A Pótszerződés 13. pontjának értelmében elkészült a Coordinationale plánum, vagyis a város szervezési és működési szabályrendelete, amely szabályozta a képviselők és a tisztviselők választásának eljárásait és a választott testületek, tisztviselők és alkalmazottak hatáskörét, jogait és kötelességeit. A Coordinatio előírása szerint a birtokos, háztulajdonos és értelmiségi lakosok tizedenként 30, összesen 120 esküdtpolgárt választanak. Az esküdtpolgárok választják a 60 tagú külső tanácsot, elnökük a főbíró. Megfigyelőként részt vehetnek a tanácsüléseken. A külső tanács elnöke a szószóló. 60 tagja közül — az 1836 elején kötött Előleges egyezség szerint — 20 nemes, 40 nem nemes. Egyharmad részét évenként újra választják. Megfigyelőként jelen lehetnek a belső tanács ülésein. A belső tanács 4 tagja nemes, 8 nem nemes. Közülük hármat évente újra választanak. Bírósági és gazdasági tanácsra oszlik. A belső tanács és ezen belül a bírósági tanács elnöke a főbíró, a gazdasági tanácsé a főkamarás. A két tanács — a belső és a külső — együtt alkotja a közgyűlést. 1837. április 30-án, néhány nappal a Pótszerződés aláírása után az egész közönségnek nevezett népgyűlés megválasztotta 1840. november 1-jéig tartó megbízatással a város főbírájául Boros Sámuelt, aki a örökváltsági alkudozásokat a város részéről eddig is vezette, és ideiglenesen megerősítette a tanácsot és a képviselőséget. Május 5-én átrendezték a tanácsot és a