Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

5 doboz, 1 csomó, 9 kötet 0.91 fm 11. d. 12-14. d. 8-9. k. 10. cs. 1-5. k. 6. k. 7. k. Közgyűlési jegyzőkönyvek Népgyűlési jegyzőkönyv Közgyűlési jegyzőkönyv Regestrumok Bizottmányi jegyzőkönyvek és iratok Jegyzőkönyvi fogalmazványok Közgyűlési iratok 1837-1840 1840-1848 1849. január 1837-1840 1837-1840 1837-1840 1849 1848 15. d. Közgyűlési iratok Népgyűlési iratok 1849. január 1840-1848 SZENTES VÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI (V. A 102.) (1703) 1720-1849 (1890) Szentes falu 1695 körül szabadult fel a török uralom alók, az elmenekült lakosság azonban csak 1699-ben tért vissza. 1703-ban védlevelet kapott II. Rákóczi Ferenctől, 1706-ban pedig De Nell császári kapitánytól. Magyar birtokos híján kamarai birtok lett, és a szegedi prefektúra alá tartozott. 1694-ben címeres, köriratos pecsétet készíttetett a falu. Az első bírói számadás 1720-tól maradt fenn. 1719-ben Harruckern János György élelmezési hadbiztos hatalmas birtokot nyert az uralkodótól Békés vármegyében, utóbb ehhez csatolták a Csongrád megyei Szentest is. Harruckern kifizette az időközben birtokosi igénnyel jelentkező Keglevich és Zay családot, s honosítása után, 1723-ban teljes jogú birtokos lett, és bárói címet nyert. Birtokát részekre osztotta, és Szentesből és a környező pusztákból alakította ki a szentesi uradalmat. Szentes lakosai szabad költözésű, taksás jobbágyok voltak. Első úrbéres szerződésüket 1721-ben kötötték új földesurukkal, azt három-öt évenként megújították. A szerződések szerint a szentesiek igen méltányos évi összegért minden szolgáltatásukat pénzben váltották meg. Az uradalom úriszéke 1724-től működött Szentesen (IV. A 53. fond b/ állag). 1730-ban a földesúr közbenjárására évi három vásár tartására kapott jogot, s ezzel a privilégiummal mezővárosi rangot kapott (a megyei összeírások előbb is