Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

Szentes város és levéltára (Barta László és Labádi Lajos)

nyerte el, aki azonban a szabadságharc eseményei miatt komolyabb rendezési munkába már nem foghatott. A szabadságharc leverése után hamarosan ismét felszínre került a városi levéltár rendezésének ügye. Fontos mozzanatnak számított a tanács 1849. december 22-én hozott határozata, amely kimondta: „Minthogy a levéltárnokot, ki egyúttal aljegyző is, az indítványozott rendbe szedéssel terhelni lehetetlenség, — a városi levéltárnak szokott módoni rendbe szedésére egy ahhoz értő egyénnek felfogadásával a polgármester megbízatik, jelentése elváratván." E határozatban első ízben fogalmazódott meg egyértelműen annak felismerése, hogy a levéltárnoki tisztséget nem szerencsés egyéb tisztséggel összekapcsolni. Az 1849 szeptemberében kinevezett aljegyző — Farkas László továbbra is felelős őre maradt ugyan a levéltárnak, de az aprólékos munkát igénylő rendezés alól mentesült. A polgármester a korábbi aljegyzőt, Farkas Lajost kérte fel a levéltár rendezésére, aki az 1850 áprilisában megkötött szerződésben vállalta, hogy a Vosits Ferenc által készített tervezetnek megfelelően két év alatt, 1000 pengőforint lefizetésért elvégzi a munkát. Vállalásának eleget tett: 1852 végére befejezte a városi levéltár rendezését, elkészítve a kívánt repertóriumot és regestrumokat. Rendkívül gondos, szakszerű munkát végzett, melyet bizonyít, hogy az általa készített segédletek napjainkban is kiválóan használhatók. A városi tanács 1853 januárjában Farkas Lajos rendezési munkáját tökéletesen elvégzettnek és befejezettnek nyilvánította, egyben indítványozta, hogy a kialakított rend megőrzése és nyilvántartások folyamatos vezetésének biztosítása érdekében a Községi Választmány tegye meg a szükséges lépéseket egy függetlenített levéltárnoki állás szervezése érdekében. A választmány a kezdeményezést támogatta, s felkérte Farkas Lajost a létesítendő levéltárnoki állás elfogadására. Mivel Farkas az ajánlatot elhárította, nyilvános pályázatot írtak ki. Az 1853. február 26-án megtartott választáson az öt pályázó közül Kamocsay János került ki győztesen. A megyefőnök a választás eredményét jóváhagyta; az első függeüenített városi levéltárnok megkezdhette működését. Az önálló levéltárnoki tisztség 1861-ben veszélybe került. A februári tisztújítás alkalmával — visszatérve az 1848-as alapra — nem választottak külön levéltárnokot, hanem a korábbi gyakorlatnak megfelelően az aljegyző feladatkörébe utalták a levéltár kezelését. Igen hamar kiderült, hogy a döntés átgondolatlan volt. Az összevont tisztségre megválasztott Lakos Lajos egy hónap múlva benyújtotta lemondását, utóda — Rákos Antal —