Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

Szentes város és levéltára (Barta László és Labádi Lajos)

hamarosan szintén ezen gondolkodott. A polgármester belátta a helyzet tarthatatlanságát, ezért az 1861. április 25-diki közgyűlésen indítványozta, hogy mivel „a másodjegyzőséggel összekötött levéltárnokság együttesen részint azért nem teljesíthető, mert a jegyzői teendők a szóbeli bíráskodás, törvénykezés és közigazgatás terén túlterhelőleg megszaporultak, részint mert a volt szolgabírói ügyiratok átvétele és rendezése már magában elégséges egy levéltárnok minden percét igénybe venni," állapíttassák meg egy önálló levéltárnoki hivatal felállítása. A közgyűlés méltányolta az előterjesztést, de a határozatában önállónak mondott levéltárnoki tisztséget összekötötte a harmadjegyzőséggel. Az így kiírt állást Huszka Károly nyerte el, aki 1865 augusztusáig viselte hivatalát. Működése idején megszaporodtak a levéltár elhelyezésével kapcsolatos problémák. Egy 1861 szeptemberében kelt jelentésből kitűnik, hogy a „ Szentes város közönségét egyaránt érdeklő legdrágább kincs — a Levéltár, oly helyre van zsúfolva alkalmas helyiség hiányában, mely biztosítékot a megőrizhetésre egyáltalában nem nyújt, s a volt szolgabírói hivataltól átvett levéltár elhelyezésére teljesen elégtelen." A zsúfoltság mellett más jellegű veszély is fenyegette a levéltári anyagot. Erről tanúskodik Huszka Károly levéltárnok 1863 végén kelt kérvénye: „Az egereken kívül (noha a csapdák csalátkekkel szorgalmasan ellátva vannak, de igen ritkán fognak) már patkányok is beszoktak a levéltárunkba; nehogy tehát ezen veszedelmes férgek oly pusztítást tegyenek, ami kipótolható soha nem lenne: egy patkányfogó vasnak minél előbbi beszereltetését tisztelettel kérem." Az elhelyezési gondok 1865 elején valamelyest enyhültek, amennyiben a levéltári anyagot sikerült biztonságosabb helyiségekbe telepíteni. Szentes 1865 nyarán elveszítette rendezett tanácsú jogállását, ami számos korábbi tisztség leépítését, illetve összevonását eredményezte. Ezek közé tartozott a levél tárnoki is, amelyet ismét az aljegyzőséghez kötöttek. A Gazdasági Bizottmány tiltakozásul kijelentette, hogy „Szentes városának régi időktől, különösen a Váltság kezdetétől fogva nagyszerű levéltára lévén annak kezelését jegyző nem vezetheti, ennélfogva a létező Levéltári hivatalt meghagyatni kéri;" de ellenvetésének nem lett foganatja. A levéltár kezelését 1865 augusztusában Aigner Imre első aljegyző feladatai közé sorolták be. A nehezen kialakított rend fellazult, a levéltári nyilvántartások folyamatos vezetése elakadt. Ezt csak tetézte az 1866 februárjában kipattant bélyegcsonkítási és okirathamisítási botrány, melyért a felelősség Aigner aljegyzőt terhelte. A tanács szigorú rendszabályokat vezetett be, amelyek