Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

megszűnt Tisza-völgyi Társulat újjászervezését. Az 1871: XXXIX. és XI. tc. átfogóan szabályozta a vízvédelmet. A szabályozási építmények fenntartását és megvédését elsősorban az ármentesítő vagy vízszabályozó társulatokra, másodsorban a törvényhatóságokra, harmadsorban az államra bízta. Súlyos veszedelem esetén azonban a társulatnak értesítenie kell a járási tisztviselőt és az érdekelt községeket is. A járásbeli tisztviselő köteles munkaerőt és eszközöket biztosítani. Ilyen esetben a járásbeli tisztviselő teljes hatalommal rendelkezik a közerő és az anyagi eszközök mozgósítására. Az igénybe vett eszközökről a vész elmúltával el kell számolnia, a költségek megoszlanak a községek és a társulatok között. A beérkezett jelentések alapján a közmunka- és közlekedésügyi miniszter miniszteri biztost küld ki rendelkezési hatalommal. Szentesen az 1810., 1830., 1840., 1842., 1844. és 1855. évben a „szerfeletti vízáradások" a határ egyharmad részét hasznavehetetlenné tették. Az 1868: 20. megyei közgyűlési határozat az árvízvédelmi közmunkák megváltását is lehetővé tette, s ezzel előmozdította a kubikosság kialakulását. Csongrád vármegyében a törvény születésekor 7 vízszabályozási társulat működött, közülük Szentes városa a Bökény-mindszenti Tiszaszabályozási Társulat, Körösi Gáttársulat és a Kákafoki Társulat működésében volt érdekelt. 1867—1868-ban a Tisza és a Körös mentén is kiépült az a gátrendszer, amely már felfogta az 1860. évi áradást. A korábbi belső gátak — a bökény-tési, a tőkei, a sápi, a Bürkös- és a Mentő-gát — szinte fölöslegessé váltak. 1876-ban minden addiginál nagyobb ár vonult le az ország folyóin, így a Tiszán és a Körösön is. Emiatt Csukás Benjámin, a Bökény-mindszenti Tisza-szabályozási Társaság igazgatója Szentes Város Képviselő-testületéhez fordult segítéségért. Március 17-én a testület 47/1876. sz. határozata egy 30 tagú vészbizottság felállítását rendelte el a polgármester elnökletével. A bizottság teljhatalmat kapott a vízvédelem megszervezésére. Tagjai képviselő-testületi tagok és városi tisztviselők voltak. Együtt kellett működnie a társulatokkal és a járásbeli községekkel, valamint az érdekelt községek elöljáróival. A bizottság elnöke Kristó Nagy István polgármester volt. A közvetlen irányító munkára a bizottság egy 6 tagú állandó bizottságot választott a polgármester elnökletével. A vészbizottság együttműködött az e célra kiküldött kormánybiztossal, a vármegyével, s rajtuk keresztül a katonaság segítségét is megkapta. Kidolgozta a közmunka rendjét, gondoskodott a kirendelt lakosok ellátásáról, a