Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

védelem eszközeiről, megbüntette a távolmaradókat, összehangolta tevékenységét a szomszéd községekkel és a társulatokkal. A vészt sikerült elhárítani. A polgármester 1876. május 18-án előterjesztette jelentését a képviselőt-testület ülésén, és elszámolt a költségekkel az 55/1876. kgy. sz. alatt. 1877. április 28-án a 65/1877. kgy. sz. végzéssel a városi képviselőtestület ismét kénytelen volt egy 25 tagú vészbizottságot kinevezni a polgármester vezetésével. A vízvédelem ismét sikerrel járt, Kristó Nagy István 1877. július 2-án tette megjelentését a 74/1877. kgy. sz. alatt. 1879-ben minden korábbinál nagyobb árral kellett megküzdeni. A képviselő-testület február 27-én a 29/1879. kgy. sz. végzéssel Balogh János polgármester elnökletével egy 9 tagú vészbizottságot nevezett ki. Ez az árvíz pusztította el Szegedet, Algyőt, Tápét és Dorozsmát; Szentest sikerült megmenteni. A polgármesteri jelentés a 88/1879. kgy. sz. alatt szeptember 18-án hangzott el. 1881- ben, amikor újabb árvízveszély látszott kibontakozni, a polgármester távirati úton kapott értesüléseket Szegedről a Tisza máramarosszigeti, tokaji, szolnoki, szentesi és szegedi, a Körös gyomai, a Maros aradi és a Szamos szatmári vízállásáról, a mért adatok azonban nem érték el a vészbizottság felállításához szükséges értékeket. 1882- ben Horváth Gyula árvízvédelmi kormánybiztos a megye közvetítésével elrendelte, hogy a határ több pontján meg kell jelölni és jegyzőkönyvbe kell foglalni az 1830. és 1855. évi árvíz legmagasabb pontjait. A feladatot polgármesteri utasításra Magyar József tanácsnok hajtotta végre egy bizottság élén. Jelentését és a csatolt 389. jegyzőkönyvet a városi tanács 432/1882. I. sz. alatt iktatta március 20-án. Működése során a vízvészbizottság kéthasábos jegyzőkönyvet vezetett. Az írásbeli vagy szóbeli előterjesztést megtárgyalták, határozatot hoztak, és intézkedtek a végrehajtásról. Az ügyeket évente folyamatosan sorszámozták, az iratra is ráírták a jegyzőkönyvi számot. Némely iratot nem tárgyaltak meg, hanem azonnal intézkedtek, esetleg az ügy nem kívánt intézkedést, s így szám nélkül maradt, de a jegyzőkönyvhöz csatoltatott. Működésének végén a bizottság elszámolt a költségekkel, a polgármester-elnök pedig felolvasta jelentését a képviselő-testület közgyűlésén. A levéltárnok a fond iratait külön kezelte. Saját korabeli segédlete nincs, kutatása nem is igényel. Sem jogelődje, sem jogutódja nem volt.