Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

SZENTES VÁROS ÁRVAPÉNZTÁRÁNAK IRATAI (V. B 161.) 1861-1871 Az 1851. július 14-én kelt cs. kir. igazságügy-minisztériumi rendelet átfogóan szabályozta az árva- és gondnoksági ügyek ellátását. Kimondta a városi árvabizottmányok felállítását, amelyeknek az elnöke a járásbíró, tagjai pedig a községi képviselőség által választott 4 ülnök, akik között egy törvénytudónak és egy számadást értőnek kell lennie. Utóbb előírták azt is, hogy az árvapénzek nyilvántartására és kezelésére egy árvapénztárnoki_és egy pénztárellenőri állást kell létesíteni. Szentesen 1853 áprilisában került sor az új típusú árvabizottmány megszerzésére. Árvapénztárnokká Vida Szűcs Mihály volt árvagondnokot nevezték ki, akit hamarosan Szálai János váltott fel. A pénztárellenőri állást Bartha János nyerte el. Az Októberi Diploma kibocsájtása után helyreállított alkotmányos városi közgyűlés 1861. február 9-ei ülésén foglalkozott az árvaügyek jövőbeni kezelésének kérdésével. Határozatilag kimondta, hogy az „árvaügyek további intézkedésig mostani állapotjukban meghagyatnak", de addig is „a leendő árvák vagyonának biztosítása" a belső tanácsra bízatik. Ez azt jelentette, hogy az árvák jogi természetű ügyeit átmenetileg továbbra is árvabizottmány intézte, az árvapénzek kezelését végző árvapénztárnokot azonban a tanács saját felügyelet alá vonta. Az árvapénztárnok Szálai János maradt: Tervbe vették a hagyományos árvagyámi tisztség helyreállítását, de erre nem került sor. A provizórium idején a szentesi árvák jogi természtű ügyeit a Csongrád Megyei Árvatörvényszék intézte. Az árvatörvényszék 1865-ben felhatalmazta a városi tanácsot egyes árvaügyek intézésére. A tanács ezzel kapcsolatban kimondta, hogy az ilyen ügyeket más ügytől elkülönítve, egy időnként összehívott árvaszéki ülésen kell intézni, amelynek elnöke a főbíró. Az árvapénzek kezelését változatlanul az árvapénztárnok végezte, felügyeletét a Gazdasági Bizottmány 7 tagjából álló Árvaszéki Bizottmány látta el. 1863. tavaszától az árvapénztárnok Temesváry Antal volt. Az 1867. évi kiegyezés utána az árvaügyek kezelését a helyreállított városi törvényszék hatáskörébe utalták. Az árvavagyonok nyilvántartója és kezelője a városi képviselő-testületnek felelős árvapénztárnok maradt. Lényeges változást hozott a községek rendezéséről kiadott 1871: XVIII. tc, amely a gyámügyek kezelésére nézve elrendelte az árvaszékek felállítását. A szentesi árvaszék 1872. január l-jétől kezdte meg működését.