Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

A fond anyagát az 1861—1871 között keletkezett árvapénztári főkönyvek és egyéb, vagyonkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások alkotják. Iratok nem maradtak fenn. A fondképző jogelődje: Szentes Város Árvabizottmánya 1853-1860 (V. B 149.), jogutóda: Szentes Város Árvaszéke 1872-1944 (V. B 178.) 34 kötet 1.45 fm 1­-12. k. Arvapénztári főkönyv 1861­-1871 13­-19. k. Közös árvapénztári fő­könyv 1861­-1867 20­-29. k. Árvapénztár követelési könyve 1861— -1871 30­-32. k. Árvapénztár számadási főkönyve 1868­-1870 30. k. Árvapénztári napló és mellékeletei 1864 34. k. Árvapénztári iktatókönyv 1868­-1870 SZENTES VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK IRATAI (V. B 171.) 1872-1944 A községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc. IV. és V. fejezete szerint a község (rendezett tanácsú város, nagyközség, kisközség) az önkormányzat jogát képviselő-testülete által gyakorolja. A képviselő-testület fele a közön­ség által választottakból, fele a legtöbb egyenes állami adót fizető lakosok­ból (virilisek) áll, minden 100 lélek után választanak egy képviselőt, a testület összes száma 200-nál több nem lehet. A képviselő-testület meg­bízatása hat évre szól, a virilisek névsorát évenként kell felülvizsgálni, a választott képviselők fele helyett háromévenként újat kell választani. A közgyűlés elnöke a rendezett tanácsú városokban a polgármester. A közgyűlések számát és ügyrendjét a község szabályrendelettel állapítja meg, a számadások megvizsgálására és a költségvetés elkészítésére minden tavasszal, ill. ősszel közgyűlést kell összehívni. A képviselők egynegyed részének kívánságára rendkívüli közgyűlést kell tartani. A vitatott

Next

/
Thumbnails
Contents