Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

számok szerint irattározták. Külön mutató az iratokhoz ezért nem is készült. A közgyűlési iratok a külön kezelés megszűnése után a tanácsi iratok között találhatók. Az azonos tárgyú és egymáshoz csatolt iratokat alapszámra gyűjtötték. Az iktatás a tanácsnál történt. A tanácsi iktatószám alapján a sortárban megjelölt alapszámnál lehet a keresett iratot megtalálni, ezért minden iktatószám esetén sortárazni kell, hogy az irat irattári jelét megtaláljuk. Ennek az állagnak a végén lettek elhelyezve a közgyűlési és kisgyűlési tárgysorozatokat tartalmazó iratok, melyek közül hiányoznak az 1912—1932 közötti tárgysorozatok. Kisevűlési jegyzőkönyvek (c. állag). Az 1929. évi XXX. tc. a törvényhatósági városoknál előírta a kisgyűlés megszervezését. A kisgyűlés a polgármester elnöklete mellett a polgármester-helyettesből, a főjegyzőből, a közgyűlés által választott két tanácsnokból, a tiszti főügyészből, a tiszti főorvosból és 16-20 thb. tagból állt. Hatáskörét a törvény részletesen nem határozta meg, de az nagyjából megegyezett a közgyűlés hatáskörével, csak mennyiségben különbözött attól: a kisebb jelentőségű, vagy kisebb anyagi értékű, sűrűbben előforduló, gyorsabb intézkedést kívánó ügyek kerültek a kisgyűlés elé. Feladatai közé tartozott a törvényhatósági közgyűléshez terjesztendő ügyek előkészítése. A kisgyűlést havonta hívták össze. Első ülését 1929. december 5-én tartotta Soós István polgármester elnökletével 18 thb. tag, a főügyész, a főorvos, két tanácsnok, a főjegyző és a th. főjegyző jelenlétében. Mivel eddig polgármester-helyettesi tisztség nem volt, a négy tanácsnoki állás közül egyet e célból átszerveztek. Polgármester-helyettessé Endrey Bélát választották. A kisgyűlésen jegyzőkönyvet vezettek és évenként újrakezdődően az ügyeket folyamatosan számozták. A tárgynál feltüntették az ügy polgármesteri hivatalban kapcsolt számát is. 1931-től kezdődően a kisgyűlési jegyzőkönyvek elején betűsoros mutatót használtak, mely a vezérszót, az ügy tárgyát, a kisgyűlési és polgármesteri számot tartalmazza. A mutató a kutatáshoz is segédletül szolgál. Az ártérfejlesztési bizottság iratai (d. állag). Előzménye a IV. B. 1105. c. állag. A Mindszent-Apátfalvi Társulat a töltések kiépítése után mintegy 25000 holdnyi földterületet szándékozott árterébe vonni. Nemcsak a víz által közvetlen veszélyeztetett réti és tói földeket, de a nyomási, tanyai földek egy részét, sőt a szőlőbirtokokat is oda akarta kapcsolni az ártéri területekhez. Ez ellen a Csongrád megyei alispáni hivatalnál tiltakozott az érdekelt lakosok bizottsága, tekintettel arra, hogy az ártérfejlesztési hozzája-