Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

rulás jelentős terheket rótt az ártérbe bevont lakosságra. Az 1873-ban létrehozott bizottság rendszeresen ülésezett,.elnöke Pokomándy István polgármester. A bizottságnak ügyvédje, pénztárnoka is volt. A pénztárnok állította össze az ártérbe eső lakosok parcellánkénti kimutatását és vezette a befizetéseket. Az ülésjegyzőkönyvekben a tárgyalt napirendi pontokat évenként újrakezdődően sorszámozták. Az iratok a jegyzőkönyvekhez kapcsolódnak, de 1873—1875 között hiányos iktatott iratok is találhatók az állagban. Pénztári napló, a lakosok összeírása, hátralék kimutatás stb. mellett külön kötetben írták össze az ártéri lakosokat (ártéri lakosok lajstroma), mely tartalmazza a birtokos nevét, lakhelyét, a birtok dűlőjét, helyrajzi számát, művelési ágát, és a bekapcsolt terület nagyságát. Segédlet hiányában az anyag átnézéssel kutatható. A vízvészbizottság iratai (e. állag). Előzménye a IV. B. 1105. d. állag. A vízvészbizottság a törvényhatóság felhatalmazása alapján közvetlen árvízveszély idején működött (1879, 1880, 1881, 1886, 1888). Vészhelyzetben folyamatosan ülésezett és tagjainak a helyszínről küldött jelentései alapján intézkedett. Feladata volt a védelem megszervezése és a veszély elhárításával kapcsolatos teendők. A teljes vízvédelmi bizottság elnöke a polgármester, tagjai a főjegyző, a főszámvevő, a főpénztárnok, az adóigazgató, az aljegyző, és szükség szerint thb. tagok. A teljes vízvészbizottság ún. albizottságokat hozott létre, és az általuk folytatott ülésekről az albizottságok római számának feltüntetésével külön albizottsági jegyzőkönyvet vezettek. Levelezésük számozása megegyezik a jegyzőkönyvi számozással. Az 1879. évi albizottsági ülések iratai a jegyzőkönyvektől elkülönítve, míg a teljes bizottsági ülések levelezését a jegyzőkönyvekben, azok mellékleteiként helyezték el. Belvízügyi iratok (f. állag). A Tisza-szabályozást követően a pusztai lakosok föidjeit gyakran elöntötte a felgyülemlett belvíz. A pusztai vadvizek szabályozására már 1873-ban létrehozták az érdekelt lakosok választmányát, mely a vadvizek levezetését, szabályozását illetően képviselte a lakosokat (1873—1880 között az érdekeltség többször is újjászerveződött). Az érdekeltségi választmány iratait és a vadvízszabályozással kapcsolatos egyéb iratokat, levelezéseket 1886-ban felkérték a közmunka és közlekedési minisztériumba, majd visszakerültek Hódmezővásárhelyre. Ezekhez az iratokhoz iratjegyzék is készült, amely az így összegyűjtött iratokat a közgyűlési, tanácsi és egyéb számok feltüntetésével, az iratok tárgyának megnevezésével