Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

választhatott saját kebeléből. Hódmezővásárhelyen gazdászati, építészeti és szépészeti, közegészségügyi, pénzügyi, jogi, köznevelési és oktatási, rendőri szakbizottságokat alakítottak. A törvényhatósági bizottság hatáskörét közgyűlésben gyakorolta, melyet havonként tartottak. Hatáskörébe tartozott a szabályrendeletek alkotása, a választókerületek beosztása, az anyagi ügyekben (törzsvagyon, készpénz, jövedelem) való döntés joga, különadók (pl. pótadó) elrendelése, a tisztviselők választása, az önkormányzat költségeinek megállapítása, szakbizottságok alakítása stb. A kormánnyal közvetlenül érintkezett. Egyes ügyekben csak a miniszter előzetes jóváhagyása után dönthetett: pl. költségvetés megállapítása, kölcsönök felvétele, hivatalok felállítása stb. A következő év költségvetését októberben, az előző év zárszámadását májusban tárgyalták. A város törvényhatósági bizottsága hatáskörébe tartozott még az iskolák, alapítványok, intézmények, a közmunkák feletti felügyelet gyakorlása is. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a. állag). A közgyűlések tartásának idejét és ügyrendjét a szervezeti szabályokban rögzítették. A közgyűléseken a tárgysorozatok sorrendjében terjesztették elő a különféle jelentéseket, indítványokat, interpellációkat, a közgyűlésből kiküldött bizottságok jelentését. A tárgy fölötti vita befejezését követően meghozták a határozatot. A közgyűlésről a főjegyző vezette a jegyzőkönyvet, melyben a közgyűlésen tárgyalt ügyek tartalmát, esetleg részletes kifejtését a jegyzőkönyv alapjának baloldalára, a hozott határozatokat pedig a jobb oldalára jegyezte be, feltüntetve az ügy tárgy sorozati (közgyűlési) számát. A közgyűlési számok évenként újrakezdődtek. A jegyzőkönyvben feltüntették a beadvány iktatószámát is (többnyire tanácsi, vagy polgármesteri szám). A közgyűlési jegyzőkönyvekből hiányoznak a következő évek: 1909, 1911—1914, 1919, 1928, 1938. (A hiányzó jegyzőkönyvek a Szekszárdra történő iratmenekítéskor vesztek el 1944/45-ben.) A közgyűlési jegyzőkönyvekhez és iratokhoz betűrendes mutatók készültek, melyek szintén az iratmenekítés során vesztek el, mindössze két kötet (1878 és 1879. évi) maradt meg. 1902-től a közgyűlési jegyzőkönyvek elején található betűsoros mutató, melyben feljegyezték az ügy tárgyát, közgyűlési számát és az iktatószámát. Az 1896—1944 közötti évek jegyzőkönyveihez feltárócédulák készültek, melyek segítik a kutatást. Közgyűlési iratok (b. állag). A közgyűlésen tárgyalt ügyek iratait, beadványokat, előterjesztéseket tartalmazza. Az iratokat 1900-ig a közgyűlési