Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

c/ Az ártérfejlesztésben érdekelt lakosok küldöttségének iratai 0,03 fm (1869-) 1870-1871 Jegyzőkönyvek, iratok (elhelyezve a 3. dobozban) (1869-) 1870-1871 d/ A vízvészbizottság iratai Jegyzőkönyvek, iratok (elhelyezve a 3. dobozban) 0,02 fm 1871 1871 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, VÁRÓ BIZOTTSÁGÁNAK IRATAI_IV._B, 1402, 1872-1944 Az 1872-ben megválasztott képviselőtestület mindössze egy évig működött, egyben elkészítette a törvényhatósági bizottság megválasztását, melyre 1873 közepén került sor. A város önkormányzatának átszervezése az önálló törvényhatósági jog elnyerésével az 1870: XLII. tc. alapján történt. 1873. április 15-én az országgyűlés mindkét házában kihirdették az 1873: XI. tc.-et, mely Hódmezővásárhelyt törvényhatósági joggal ruházta fel. Az 1870: XLII. tc. alapján megválasztott törvényhatósági bizottság 1873. június 15-én tartotta első ülését Dáni Lajos főispán elnökletével. A törvényhatóság egyetemét legfőbb szerve, a törvényhatósági bizottság képviselte. Elnöke a főispán, tagjai a választott és virilis (legtöbb adót fizető), valamint a hivataluknál fogva részt vevő képviselők. Számuk a lakosság lélekszámához igazodott. Hódmezővásárhelyen 1873-ban a bizottmányi tagok számát összesen 196-ban állapították meg, ebből 98 virilis és 98 választott tag. Az 1886. évi XXI. tc. 24. §-a értelmében az 1890. évi népszámlálás alapján a város 55 475 fős lélekszámához képest 1892-ben már 220, 1902-ben 240 főben állapították meg a thb. tagok számát. A törvényhatósági bizottságnak hivatalból tagjai voltak: a polgármester, a jegyző, a tanácsnokok, a rendőrkapitány, a tiszti ügyész, az árvaszéki elnök és ülnök, a pénztárnok, a főorvos, a főmérnök, a közgyám, a számvevő és a levéltárnok. A közgyűlés választmányokat, bizottmányokat, küldöttségeket