Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

A községválasztmány ülésein a főszolgabíró elnökölt. Bonyhádi István megyefőnök Hódmezővásárhely polgármesterévé Keresztes Lászlót nevezte ki. 1851. november 17-én ült össze először a községválasztmány Bonyhádi István elnöklete alatt. A. választmány kinevezhette a tanács tagjait, állandó és ideiglenes bizottságokat állíthatott fel, és küldöttségeket nevezhetett ki egy-egy ügy kivizsgálására és javaslattételre. Az illetmények megállapítása szintén hatáskörébe tartozott. Foglalkozott a város pénzügyi gazdasági ügyeivel, városrendezéssel stb. A város igazgatási, gazdasági ügyeinek intézését azonban nem önállóan, hanem csak a felettes hatóságok egyetértésével és jóváhagyásával végezhette. A választmány a megyefőnökségen keresztül kerülhetett kapcsolatba a kerületi főispánsággal. 1860. november 4-én tartották az utolsó községválasztmányi ülést. 1860. december 17-én már „vegyes ülés" gyűlt egybe. „Több bmvásárhelyi lakosok a földbirtokosok együtt létében" képviselőket választottak a december 18-i megyegyűlésre. Községválasztmánvi jegyzőkönyvek (a. állag). A választmány üléseiről készült jegyzőkönyvek eredeti példányait letisztázták. Ebből a letisztázott és bekötött jegyzőkönyvekből mindössze az 1851—1853. és 1850. évi példányok maradtak meg. A többi valószínűleg a levéltár 1944. évi Szekszárdra menekítése során veszett el, ezért az 1854—1857. és 1859—1860. évek elveszett jegyzőkönyveit az iratrendezés során a tisztázatlan eredeti példányokból pótolták. A letisztázatlan jegyzőkönyvek némelyikében sok a javítás, nehezen olvasható, itt-ott hiányos, ennek ellenére a sorozat hiányait sikerült így kiegészíteni. A mutatók csupán három évből (1856, 1858—1859) maradtak meg. Községválasztmánvi iratok (b. állag). A községválasztmány elé kerülő ügyek iratait a választmányi ülésjegyzőkönyvek tárgysorozati számai szerint számozták, és a jegyzőkönyvek tisztázatlan példányai mellékleteiként irattározták. így az iratok az egyes ülések tisztázatlan jegyzőkönyveibe hajtva találhatók. Amikor a jegyzőkönyvek hiányait a rendezés során ezekből a jegyzőkönyvekből pótolták, akkor az iratokat kiszedték, ezért az 1854—1857. és 1859—1860. évek iratai a többi irattól eltérően jegyzőkönyv nélkül, míg a többi irat eredeti rendjében a jegyzőkönyvekbe hajtva található az állagban. A községválasztmány jegyzőkönyvei és a hozzájuk tartozó iratok forrásértéke jelentős. Az önkényuralom éveinek történetéhez, a helytörténethez tanulmányozásuk nélkülözhetetlen. A mutatók hiányában az iratok és jegy-