Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

zőkönyvek egyenkénti átnézéssel kutathatók, kivéve az 1856, 1858—1859. éveket. Terjedelem: 2 doboz, 8 kötet 0.42 fm a/ Községválasztmánvi jegyzőkönyvek 0,16 fm 1851—1860 1-5. k. Jegyzőkönyvek 1851—1860 6-8. k. Mutatók 1856, 18581859 hl Községválasztmánvi iratok 0,26 fm 1851—1860 1-2. d. Iratok 1851-1860 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. VÁR^ KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI_IV._B, 1103, 1861 Az októberi diploma nyomán visszaállították a városok önkormányzatát. Az 1848. évi törvények értelmében 1861. február 4-én ült össze először a népképviseleti közgyűlés. A közgyűlés ülései nyilvánosak voltak, határozathozatalkor 40 tag együttlétét írták elő. A közgyűlés a polgármester elnökletével havonta legalább egyszer — de rendkívüli formában akár többször is — ülésezett. Teendői közé tartozott: helyhatósági szabályok alkotása, kérelmezés felsőbb helyekre, felsőbb szabályrendeletek tárgyalása, a város követelései és tartozásai iránti egyezség helybenhagyása, a városi költségvetés megvizsgálása, a háziadó kiszabása, kölcsönvételek, kölcsönadások feletti döntés, tisztviselői állások betöltése stb. A közgyűlés saját kebeléből, közigazgatási tisztviselőkből és képviselőkből szakbizottmányokat alakított egy-egy konkrét ügy kivizsgálására, véleményezésére és javaslattételre. Hódmezővásárhelyen népnevelési, árvaügyi, egészségügyi, kórházi, szegényügyi, háziadó, telekügyi, gazdászati, ipari, kereskedelmi, szépészeti, közmunkaügyi szakosztályok jöttek létre. Utoljára 1861. szeptember 18-án ült össze a népképviseleti közgyűlés, amely elítélően nyilatkozott az országgyűlés feloszlatásáról. Októberben és novemberben csak simán „közgyűlést" tartottak. November 7-én bejelen-