Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

tagjai pedig a városi tisztviselőkön kívül a választójoggal rendelkező polgárok által megválasztott képviselők. A népképviseleti alapon megválasztott bizottmányi közgyűlés először 1849. április 18-án ült össze. Az első közgyűlés jegyzőkönyvében a tisztviselőkön kívül 123 képviselő neve szerepel. A közgyűlésen főként a közigazgatás újjászervezésével, és katonai ügyekkel foglalkoztak. A jegyzőkönyvben az üléseken tárgyalt ügyeket sorszámozták. A jegyzőkönyvek 1849. április 18-tól július 2-ig, az iratok június 26-ig találhatók a fondban. Segédlet hiányában a kutatás egyenkénti átnézéssel lehetséges. A jegyzőkönyvek nincsenek bekötve. Az 1849. évi első ülés 1. napirendi pontjához tartozó tisztújítással kap csolatos népgyűlések jegyzőkönyvei (b. állag) is fennmaradtak. Hódmezővásárhelyen Kaszap Mihály elnökletével 1848-ban (Közcsendi) Bizottmány (c. állag) működött. A fellelhető levelek többségét a nemzetőr parancsnokok címezték a bizottmányhoz. A leveleken lévő számok arra utalnak, hogy eredetileg érkezésük sorrendjében sorszámozták őket. Keletkezési idejük 1848 júniusa és decembere közé esik. Terjedelem: 1 doboz 0.03 fm l.d. a/ Közgyűlési jegyzőkönyvek 0,01 fm 1849 b/ Tisztújítással kapcsolatos népgyűlések jegyzőkönyvei 0,01 fm 1849 c/ A (Közcsendi) Bizottmány levelei 0,01 fm 1848 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, VÁROS KÖZSÉGVÁLASZTMÁNYÁNAKJRATAIIV, B._1K)2. 1850-1860 Az önkényuralom éveiben Hódmezővásárhely a cs. kir. megyefőnökség hatósága alá tartozott, közvetlen felettes hatósága a főszolgabíró volt. 1851ben az igazgatás egyszerűbbé tétele címen elrendelték a községválasztmány felállítását, mely a tanács mellett, mint tanácsadó testület működött. A választmány tisztségviselőkből és a megyefőnök javaslata alapján a főszolgabíró által kinevezett 30 választmányi tagból állt.