Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

az illetékes miniszterhez lehetett benyújtani fellebbezésre. A minisztériumok felügyelete kiterjedt a törvényhatóságok összes határozatára. A század végére fokozatosan csorbították az önkormányzatot, a törvényhatósági autonómiát, ugyanakkor növelték a kormány és a felsőbb szintű közigazgatás befolyását és erejét. A törvényhatóságok jogkörében jelentős változást hozott az 1886. évi. XXI. tc, melynek eredményeképpen csökkent a törvényhatóságok önállósága és növekedett a főispán hatásköre. Az első világháború idején nem léptettek életbe új közigazgatási reformokat. A háború idején viszont kormánybiztosok látták el a főispáni teendőket, akiket még szélesebb hatáskörrel ruháztak fel. A közigazgatásban kormányhatósági megbízottak is tevékenykedtek. A forradalmak leverése után hosszú ideig nem történt változás, a közigazgatás a háború előtti törvények alapján működött. Az 1929: XXX. tc. átszervezte a közigazgatást. Ezzel egyidőben a törvényhatósági jogú és ekkor már megyei városok külön törvényjavaslatban kívánták jogaikat szabályozni, mely tervezet azonban nem valósult meg. A világháború éveiben tovább erősödött a kormánypolitika befolyása, amit az események is elősegítettek. Történtek ugyan kísérletek közigazgatási reformok bevezetésére, de a német megszállás után mindent a hadigépezet szolgálatába állítottak, az állam életében az erőszakszervek tevékenysége került előtérbe, a közigazgatás és szakigazgatás tevékenysége kiszolgáló szerepet kapott. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY_VÁROS_BIZOTTMÁNYI KÖZGYŰLÉSÉNEK_IRATAI IV

A B..1101. 1848-1849 Az 1848. évi törvények lehetőséget adtak a rendezett tanács megalakítására és egyben a város képviselőtestületének megválasztására is. Hódmezővásárhely Város Bizottmánvi Közgyűlésé

nek (a. állag) hatásköre a bírói és telekkönyvi ügyek kivételével a megyei közgyűlés hatáskörével volt azonos. A közgyűlés tagjainak megválasztását és a tisztújítást az 1848. évi törvénynek megfelelően folytatták le 1849 márciusában. A közgyűlés elnöke az újonnan megválasztott polgármester, Szabó Mihály lett,