Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

Az abszolutizmus éveiben a törvényhatóságokat a kerületi biztosoknak rendelték alá. A megyén belül a politikai igazgatást a kormánybiztosok vezették, megyei főnök elnevezéssel. A járások élén továbbra is szolgabírák állottak. A népképviseleti alapon választott bizottmányi közgyűlés helyébe a megyefőnök javaslata alapján kijelölt tagokkal felállított községi választ mány lépett. 1860 októberében az ország politikai igazgatásában az addig érvényesülő centralisztikus elv részleges feladására került sor. Az októberi diplomával rövid időre ismét helyreállították az alkotmányosságot. Visszaállították a régi megyehatárokat, az új főispánok újjászervezték a megyéket. A városok testületei a megyeiekkel szinkronban szerveződtek újjá, ugyancsak alkotmányos alapon. Az 1861 novemberétől bevezetett Schmerling-provizórium ismét felfüggesztette az alkotmányos jogokat a politikai élet és az igazgatás vonalán, és újabb nyílt abszolutisztikus bürokratikus kormányzást vezetett be. A provizórium időszakának végén, 1865-ben a közigazgatás egész vonalán változások következtek be. Radikálisan csökkentették a hivatali apparátusok létszámát, felülvizsgálták a fizetéseket. A rendezett tanács jogáról lemondott város új főbírája augusztus 19-én foglalta el az elnöki tisztet a bizottmányi közgyűlésben. Az 1867. évi kiegyezés és az alkotmány visszaállítása szinte minden város önkormányzatában radikális változásokat eredményezett. Hódmezővásárhelyen egészen 1870-ig nem történt lényeges változás a város közigazgatásában. Csak 1870-ben került sor az alkotmányos képviselőválasztásokra, amely alkalommal 186 bizottsági tagot választottak meg. Az 1870. évi XLII. tc. az első átfogó jellegű közigazgatási jogszabály, mely megszabta a törvényhatóságok jogkörét, szervezetét, tisztviselőinek hatáskörét. 1873-ban — miután elnyerte a város az önálló törvényhatósági jogot — az 1870. évi XLII. tc. alapján ismét újjászervezték az önkormányzatot. A törvény lényegében a megyék önkormányzatát szabályozta, de vonatkozott az önálló törvényhatósági jogú városokra is, melyek a megyével egy szintre kerültek. Hódmezővásárhely kiszakadva a megye kötelékéből, ezután közvetlenül a belügyminisztérium alá tartozó, önálló törvényhatósággá vált. A városi törvényhatóságok első- és másodfokú közigazgatási hatáskört gyakoroltak, egységes szervezetben látták el az önkormányzatot és az állami közigazgatást. A kormány szorosan kezében tartotta a közigazgatást és annak önkormányzati részét is. 1870 után minden törvényhatósági határozatot