Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Feudális kor

ceptor aláírásával és pecsétjével, melyekkel a hadiadó befizetéseket igazolták vissza (1740—1772). Valószínű egy hosszabb időszak átfogó számadásait kellett 1756-ban elkészíteni, mivel azonos kézírással egymás mellett találhatók a főbírók, másodbírók, borbírák, székbírák bevételi és kiadási számadásainak fő összesítő lapjai (1744—1756). Végül az 1747—1826 közötti években néhány adószedői számadás töredék található még ebben az állagban. Árszabások (limitációk) (n. állag). A feudalizmus időszakában a kézművesek, mesteremberek által létrehozott termékek eladási árait limitációkkal szabályozták. Míg a kézművesekre vonatkozó árszabásokat többnyire a vármegye, a piaci árszabásokat maga a város készítette el. Az állagban a magyar és főleg latin nyelven kézzel írt kézműves limitációk mellett megtalálhatók a nyomtatott és magyar nyelvű megyei kézműves árszabások is. Az iratokhoz segédlet nincs, ezért egyenkénti átnézéssel kutathatók. Hadi felajánlások, segedelmek (subsidium) iratai (o. állag). A török majd a francia háborúk idején a rendes hadiadón kívül rendkívüli felajánlásokat is szedtek a lakosoktól. II. József a török háború kiadásaiban és hadainak élelmezésében az alföldi városokra támaszkodott. 1787—1789 között községenként összeíratta a lakosság nélkülözhető gabonáját és a takarmányt. Pontos kimutatásokat készíttetett arról, ki mennyit ajánl fel a háború céljaira. Mivel az olcsó átvételi ár miatt a lakosság nem akarta eladni feleslegeit, a vármegye összeíratta a gazdák vetéseit. Az állagban megtalálhatók a vetések összeírását tartalmazó lajstromok, a termésbecslések lajstromai, a beszedett gabonának és kifizetésének lajstromai. II. József halála után rövidesen a francia háború jelentett újabb terheket a lakosságra nézve. 1807-ben az országgyűlés újabb háborús segélyt szavazott meg. Az uralkodó felhívására tett felajánlásokban pénzt, gabonát, zabot írtak össze. A jobbágyoknak 1807-ben vagyonuk után 1/16-od részt, ingóságaik után 1/100-ad részt kellett fizetni. A mesterembereknek is bevallást kellett tenni. A kereskedőknek, iparosoknak szintén vagyonértékük 1/100-ad részét kellett bevallani. Az állag iratai között találhatók még 1813-ból a nemesek subsidiumai, 1815-ből a honoratiorok, kereskedők, iparosok felajánlásai. Hadiadó teljesítésével kapcsolatos iratok (p. állag). Magyarországon az 1715. évi VIII. tc. mondta ki az állandó hadsereg felállítását, melynek értelmében az ország vállalta a részben belföldiekből, részben külföldiekből toborzott állandó katonaság ellátását. A hadiadót többnyire természetben (porció), részben fuvarban (forspont), részben katonai beszállásolás for-