Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Feudális kor

májában (kvártély) teljesítette. Porció: a kiszabott hadiadót főleg a pénz előteremtésének nehézségei miatt nem egyszerre készpénzben fizették, hanem a katonaság ellátása és különböző szolgáltatások formájában teljesítették. A porciót (orális, equilia) a jobbágy személye és ingóságai alapján vetették ki. Az állag főleg a megyei perceptor számára készített kimutatásokat, összesítéseket tartalmazza. Az egyes számlák, számadások egy-egy katonai egység számára kiszolgáltatott élelmiszereket vagy a quartélyos katonák által igénybevett szolgáltatások pénzbeli értékét mutatják ki. Beszállásolás (kvártély): a jobbágynak saját házában kellett elszállásolni és tartani a hozzá beosztott katonát. Az iratok egyik része a katonai beszállásolások lajstromait tartalmazza. A „paléták lajstroma"-ban az 1744—1772 közötti évekből városrészenként írták össze a katonaságot elszállásoló jobbágyokat. A nevek mellé a szállásnapok számát jegyezték fel. Az iratok másik része a „kvártélyelszámolási lajstromokat" tartalmazza, melyekben szintén a kvártélyt adók nevei mellett jegyezték be a nyári és téli elszállásolásokat, de itt a porcióba beszámított pénzösszegeket is feltüntették. Forspont: II. József török háborúja idején a katonai fuvarozások elszámolásait, lajstromait az esküdtbíró vagy másodbíró összesítette, ezért a forsponttal kapcsolatos számadások és mellékleteik az esküdtbíró fondjában találhatók (IV. B. 1005. A transportualis cassa számadásai). Az iratok latin és magyar nyelvűek. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. Úioncozási iratok (q. állag). II. Lipót 1790 után vezette be a szervezett újoncállítást, mely szerint az országgyűlés által megszavazott újonclétszámot szétosztották a megyék és városok között. A fiatalokat erőszakkal kényszerítették katonai szolgálatra. 1807-től a hadkiegészítésre kijelölt időben sorshúzással, két újoncállítás között pedig toborzással pótolták a hadsereg létszámát. A katonafogdosás azonban mindvégig gyakorlatban maradt. Ferenc császár 1809-ben 40 ezer katonát kért az országtól a franciák elleni háborúba, amit meg is ajánlottak. Hódmezővásárhely ekkor 12 huszár kiállítására vállalkozott. 1821-ben a vármegye egész területén titokban rendelték el a szükséges újoncok összefogdosását. 1831-ben ismét katonafogdosággal egybekötve 102 újoncot állított ki a város. Az állag 1794-től kezdődően tartalmazza a különféle sorozások összeírásait, jegyzékeit, lajstromait. (Regruták jegyző lajstroma, Regrutázó lajstrom, behozott regruták neve, Szegedre vittek és bentmaradtak nevei...).