Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Szocialista kor

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, V BIZOTTSÁGÁN AKJRATA1 XXL_5j8

A 1945-1950 A demokratikus közigazgatás a 14/1945. M. E. sz. rendelettel az 1929. évi XXX. tc. alapján rendelte el a törvényhatóságokban a közigazgatási bizottságok újjászervezését. Hódmezővásárhelyen a törvényhatósági bizottság 1945. június 23-i közgyűlésén választották meg annak tagjai közül a közigazgatási bizottság nyolc rendes és három póttagját. A közigazgatási bizottság elnöke a főispán, helyettese a polgármester volt. Hivatalból tagjai voltak még a helyettes polgármesterek, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos, az államrendőrség városi főkapitánya, az árvaszéki elnök, a pénzügy igazgató, az ügyészség elnöke, az államépítészeti hivatal vezetője, a tanfelügyelő, a megyei gazdasági felügyelő és az állategészségügyi tanácsos. A testület tevékenységének gyakorlásához létrehozták a különféle albizottságokat és küldöttségeket: a gyámügyi fellebbviteli küldöttséget, az adóügyi bizottságot, a telepítési albizottságot, a közegészségügyi albizottságot, a kisajátítási albizottságot, a hadigondozó albizottságot, az útépítésügyi albizottságot stb. A közigazgatási bizottság e kisebb testületeken keresztül gyakorolta a gyámügyi fellebbviteli jogokat, a kisajátítási, útügyi, építésügyi, egészségügyi hatáskört. Az államigazgatás centralizációja és a szakhivatalok intézkedési jogkörének bővülése mellett a közigazgatási bizottság tevékenységi köre egyre jobban leszűkült. A 12510/1948. Korm. sz. rendelet hívta életre a gazdasági albizottságot. Az 1949. január 22-én megalakult albizottságnak hivatalból 8 tagja volt: a főispán elnöklete mellett a polgármester, a titkár, a pénzügyigazgató, a gazdasági felügyelőség vezetője, az építési és közmunkaügyi igazgató, a közellátási felügyelő és a szövetkezeti felügyelő, valamint három választott tag. Hatásköre a város összes gazdasági természetű ügyeire kiterjedt: a költségvetés, tervgazdálkodás, szövetkezetek ügyei, ipar-racionalizálás, statisztika, készletgyűjtés, áruelosztás, stb. kérdéseire. Feladata volt a kormányhatóságok rendelkezéseinek végrehajtása és ellenőrzése. Az egyes szakigazgatási szervek feladatainak egybehangolása. A fond két állagra tagolódik: A közigazgatási bizottság iratai (a. állag). Az iratkezelés a világháború