Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

Előszó

helyen ülésezett, 1862-től ismét központi kormányzás volt, a megye tisztiszéke Hódmezővásárhelyen működött, 1867-ben visszaállt az alkotmányos vármegyei szervezet. Szeged viszszanyerte önállóságát, s a megyeközpont visszaköltözött Szegvárra, Az 1870: 42, tc,, az ezt némely részleteiben módosító törvénycikkek állandó és szilárd megyeszervezetet alakítottak ki. Erősen korlátozott népképviseleten és virilizmuson alapuló önkormányzat jött létre, képviseleti testülete a törvényhatósági bizottság volt. Az igazságszolgáltatást kivették a vármegyék kezéből, A közigazgatásban erőteljes államosítási tendenciák mutatkoztak. Szeged titán 1873-ban Hódmezővásárhely is önállósult: . törvényhatósági jogú város lett, 1878-ban Kiskundorozsma és környéke bekebeleztetett Csongrád vármegyébe, 1883-ban a megye új székházába, Szentesre költözött, 1918 novemberében a kormány a megye élére kormánybiztost nevezett ki, 1919 áprilisában pedig választott megyei tanács alakült, amelynek hatásköre előbb Szentesre, Csongrádra és a környékbeli községekre, majd a román megszállás után csak Csongrádra és környékére korlátozódott, július végén pedig megszűnt. Az ellenforradalmi rendszer kiépülése során 1920 szeptemberében szerveződött újjá a vármegye, területéből a trianoni békeszerződés értelmében Horgos község és környéke Jugoszláviához került, 1944, szeptember 1-én a megyei önkormányzatot felfüggesztették, október elején a megyei tisztikar jórészt elmenekült, a hivatalok működése megszűnt. A megye területe október 12-én szabadult fel. A szovjet katonai hatóságok már néhány nap múlva gondoskodtak a vármegyei hivatalok működésének megindításáról. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945, ME sz. rendeletének értelmében Csongrád vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1945, március 28-án tartotta meg első ülését. Tagjai a