Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

Előszó

koalíciós pártok és a szakszervezetek küldöttei voltak, 1950-ben Csanád vármegye nyugati felét - a hozzá tartozó volt Torontál megyei községekkel együtt - Csongrád megyéhez csatolták, ugyanígy Hódmezővásárhelyt is. Ez utóbbi várost tették megyeszékhellyé, Csongrád megye tanácsa 1950, június 15-én tartotta alakuló ülését, ezzel a régi vármegye megszűnt, X X X X Csongrád vármegye középkori és törökkori levéltára Fülek 1682. évi ostromában megsemmisült. Az 1723-ben újjászervezett megye levéltárába az a tucatnyi irat került, amelyet a szegedi kamarai hivatal prefektusa adott át az első nemesi közgyűlésen. A következő fél évszázadban a megyei adminisztráció során keletkezett iratokat a szegedi bérelt megyeházán őrizték, az intézkedést igénylő aktákat pedig a tisztviselők maguknál tartották, A köz- és kisgyűlésekre, valamint a törvényszéki tárgyalásokra szekérderékban, ládába zárva szállították az iratokat. Ez az állapot 1767-ig nehezítette a megyei levéltár működését, ekkor a vármegye és levéltára Szegvárra költözött, a megyegyűlések vándorlása miatt azonban az iratok utaztatása is folytatódott, 1786-ban Szegvár lett az egyesített Békés—CsanádCsongrád megye székhelye, itt volt a közös levéltár is, 1790-ben, a megyék és Szeged önállóságának visszaállításakor az iratokat törvényhatóságonként szétválogatták, 1794-ben a vármegye tiszteletdíjas levéltárosra bízta az iratok rendezését és segédletekkel való ellátását, 1809-től pedig állandó levéltárnokot alkalmazott. 1849 végén a levéltár működése néhány hónapig szünetelt, 1858-ban pedig átszállították Szegedre, és egyesítették a megyefőnöki irattárral. Az alkotmányos megyebizottmőny 1861 áprilisában az egészet Szegvárra költöztette. A szentesi vármegyeház elkészülte után, 1884-ben Csongrád vármegye levéltára a mai és végleges helyére került.