Blazovich László: Csanád Megye Levéltára 1710-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 1. (Szeged, 1984)

A KAPITALIZMUS KORA

az ajánlók és bizalmi férfiak neveit, az ajánlás beadásának idejét, a jelöltek esetleges visszalépését, és a szavazás végeredményét. A szavazásról rovatos iveket vezettek, melyben feltüntették a község nevét, melyhez a szavazó tartozott, a választói névjegyzék sorszámát, a szavazók neveit. A választásokat ajánlás előzte meg. Bár törvények sorozata szabályozta az ajánlások rendjét /1847. XXXIII. tc, 1899. XV. tc, 1918. XVII. tc, 1925. XXIV. tc, 1938. XIX. tc./ a legtöbb visz szaélés az ajánlásoknál volt. Az 1938. XIX. tc. bevezette a titkos választójogot. Egyéni és lajstromos választókerületeket jelöltek ki. Az egyéni választókerületekben a viszonylagos szótöbbség is elég volt, a lajstromos választókerületben az eredmény megállapítása az arányos képviseleti rendszer szerint történt. Az egyéni kerületek beosztását a törvény a belügyminiszter hatáskörébe utalta, a lajstromos kerületek a vármegyei ós a városi önkormányzatokhoz igazodtak. CSANÁ^VÁMGYE BIZOTJTMÁMYA Ki'ZÍPPCKTJ lÍJ.koZTJJJim^kK IRATAI_ IV^B^.102^ 1848 Csanád vármegye állandó bizottmánya 1848. május 2-án választotta meg a képviselőválasztások lebonyolítására rendelt középponti /központi/ választmányt. Á vármegyében három választókerületet jelöltek ki: Makó város képezte az első kerületet /központi választókerilet/, Nagylak és Eattonya mint járási központok a második és harmadik vidéki választókerület székhelyeivé lettek. A központi választmány a kijelölt három kerületben 1848. június 21-ére tűzte ki a választásokat. Az 1848. V. tc. Csanád vármegye részére két követ választását tette lehetővé, Makó város pedig egy külön követ választására kapott jogosultságot. A fond a központi választmány jegyzőkönyvei mellett a választói névjegyzékeket, valamint a kerületekben lefolyt szava-