Blazovich László: Csanád Megye Levéltára 1710-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 1. (Szeged, 1984)

A KAPITALIZMUS KORA

zás lajstromait és a szavazási jegyzőkönyveket foglalja magában. A fond iratait a megyei bizottmány iratai közül emelték ki Az iratok sorszámozottak. A kutatás átnézéssel lehetséges. 0,02 fm 1848 CSANAVKMY^^^ VÁMSZCTI^ipjTAK I%TAI_ 17^2^ 1361-1859 Az abszolutizmus időszakbáan nem volt országgyűlés, igy képviselőválasztásokat sem tartottak. A bach-rendszer bukása után, 1851. április 2-án hivták össze is^ét az országgyűlést. Az országgyűlési képviselőválasztás lebonyolítására hivatott testűletet az 1848. V. tc. alapján /lS. ./ 1651-ben hozták újra létre. Csanád megyében 1851. február 5-én választották meg a központi választmányt. A választókerületek beosztása az 1848. 'évi kijelöléshez képest nem változott. A kerületi beosztást a központi választmány'február 16-1 ülésén részletesen ismertették, mely szerint az első kerület egyedül Makó város. A második kerü léthez Hagylak központtal Földeák, Töviskes, Alberti, Ambróz, Kiskirályhegyes, Pitvaros, "agykováceháza, Katliáz, Kiskovácsháza, :ief ormátus-U jkovácsháza

4 Tőt-ujkovácsháza, Kagymajlát, TótKovácsháza, Mednyánszkiháza, Mezőhegyes tartoztak. A harmadik kerület központja Battonya, melyhez Apácza, Földvár, Kevernes, Kevermesi major, Kupa, Kisiratos, Dombiratos, Dombegyháza, Tornya, Vizes, G-eötz-teiep, Tompa, Bánhegyes, Kaszaper, Kunágota, Palota, 8ajtény tartozott. 1861. március 19-én Makón, 20-án Nagylakon, 21-én Battonyán szavaztak. A Schmerling provizórium bukása után 1865 decemberére hivták össze ismét az országgyűlést. Csanád vármegye Terjedelem: 1 doboz l.d. Iratok