Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

A BUDAI JOGKÖNYV ÉS A MAGYARORSZÁGI JOGKÖNYVEK

A budai jogkönyv a magyarországi városi jogkönyvek legnagyobb hatású alkotása. A 445 artikulusból álló mű 403 szabálya az 1403—1404-től 1421-ig terjedő időben készült, ám feltehető, hogy nagy részét már 1410-ig formába öntötte szerzője. Az utolsó bejegyzés 1503-ból származik.1 Mielőtt a magyarországi városi jogkönyvekre és jogra kifejtett hatását bemutatnánk, néhány szót ejtünk forrásairól. A szakirodalom kimutatta, hogy a mű szerzője a két nagyhatású német jogkönyv, a Szász- és a Sváb tükör ismeretének birtokában dolgozott, sőt jogkönyvünk érintkezése azon városi és tartományi jogkönyvekkel is kimutatható, amelyek az említett két joggyűjtemény szellemisége és szabályai figyelembe vételével keletkeztek. A Szász tükör és a magdeburgi jog hatását viselő Sziléziai tartományi jogkönyv valamint az Iglaui jogkönyv és a Selmeci jogkönyv, továbbá a Zipser Willkür artikulusaival rokon vonások mellett megtaláljuk a Sváb tükör elterjedési területén keletkezett bécsi és pozsonyi jogkönyvek hatásának nyomait is joggyűjteményünkben.2 Mindez azt bizonyítja, hogy a két nagy német alkotásból sugárzó jogszemléletet a középkori Magyarországon egyaránt közvetítette e jogkönyvünk.

A Budai jogkönyv artikulusaiban megfogalmazott jogszemlélet elterjedését több tényező alapján vizsgálhatjuk. Mindenekelőtt ismeretére és elterjedtségére mutatnak azok az adatok, amelyek kéziratos másolatainak lelőhelyeire utalnak. Pozsonyi példányát az evangélikus líceum könyvtárában lelték fel, és ez alapján született első kiadása Michnay Endre és Lichner Pál, a líceum professzorainak fáradozása nyomán 1845- ben.3 A jegyzetekkel és kommentárokkal, a mű forráskapcsolatait feltáró hivatkozásokkal ellátott alkotás a korabeli forráskiadás európai élvonalához tartozott, és a mű Mol- lay Károly 1959-ben megjelent újabb forrásközléséig az egyedüli nyomtatásban megjelent kiadása volt.4

1 Székely György: A huszitizmus és a magyar nép. In: Századok 90. (1956) 354-355. p., Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest. 1955. 278-294. p., Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Hrsg.: Karl Mollay. Budapest, 1959. (Monumenta historica Budapestinensia I.) (A továbbiakban: Mollay 1959.) 23-26. p., Buda város jogkönyve. Közreadja: Blazovich László-Schmidt József. I—II. köt. Szeged, 2001. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 17.) (a továbbiakban: Blazovich-Schmidt 2001.) 25-28. p.

2 Ofner Stadtrecht von MCCXLIV-MCCCCXXI. Erlauert und herausgegeben von Andreas Michnay und Paul Lichner, Professoren am evangelischen Lyzeum zu Pressburg MDCCCLV. = Buda városának törvénykönyve MCCXLIV-MCCCLXX-ból. Kiadták: Michnay Endre és Lichner Pál a pozsonyi evang. lyceum professzorai. Pozsony, Wigand Károly Frigyes kiad., 1845. (A továbbiakban: Michnay-Lichner 1845.) Ld. a szövegkiadást kísérő jegyzeteket.; Davori Relkovic Neda: Buda város- jogkönyve. Ofner Stadtrecht. Budapest, 1905.; Blazovich-Schmidt 2001. 28-59. p.

3 Michnay-Lichner 1845.

4 Mollay 1959.

55