Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN

A DÉL-ALFÖLD TELEPÜLÉSEI A 16. SZÁZADBAN A DEFTEREK ALAPJÁN

Az utóbbi évtizedekben a 16. századi török adóösszeírásoknak a magyarországi török világ monumentális írásbeli hagyatékának, defteréinek magyar nyelvű fordításai1 immáron majdnem az egész Alföld a tárgykorszakban török kézen volt területét lefedik, kivéve a szolnoki szandzsákot — amelyről csak részben készült defter-fordítás2 — és a kis lippai szandzsák síkvidéki részét. Mivel az említett tahrir defterekben településenként írták össze az adózókat, és az adónemeket is feltüntették, becses forrásként szolgálnak a településtörténészek, demográfusok és más, a török nyelvet nem ismerő kutatók számára. A településhálózat iránt érdeklődők pedig a Csanádi, moldovai, szegedi és temesvári szandzsákokról készült térképek segítségével a településrendszert a domborzati viszonyokra helyezve találják, amiből számos fontos következtetést vonhatnak le.3

Amint a későbbiekben bizonyítjuk, a defterekben lévő települések adataiból és térképre vetítésükből kiderül, hogy a 16. századi török adóösszeírások a Dél-Alföld, amelyet mi északról a Duna-Kecskemét-Tisza-Körösök vonala, délről az Al-Duna, keletről az erdélyi hegyek, nyugatról pedig a Duna határolta területként tekintünk, középkori településhálózatának lenyomatát adják.4 Kivételt jelent a Bánság Temesvártól délre fekvő vidéke, amelynek a Szerémséghez hasonlóan a török betörések a 14. század végétől az országostól eltérő történetét rajzolták meg. 1375-ben a havasalföldi vajdát segítve léptek először török csapatok Temes és Krassó megyék déli területére, majd 1390-től állandósultak a becsapások a Temesközben. A török itt nemcsak döngette, hanem jó korán be is törte az ország kapuját: Galambóc elfoglalásával (1391) biztos híd1 Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982., Uő.: A Budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. Budapest, 1983., Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák törökkori települései (1554-1579). = Dél-alföldi évszázadok 8. Szeged, 1996., Káldy-Nagy Gyula: A Csanádi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben. = Dél-alföldi évszázadok 15. Szeged, 2000., Káldy-Nagy Gyula: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben. Szeged, 2008.

2 Ágoston Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása, I. rész. In: Zounuk 3. Szolnok,

1988. 221-296. p., Uő.: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása, II. rész. In: Zounuk 4. Szolnok,

1989. 191-288. p.

3 A térképek önálló alkotások, nem valamely korabeli vagy később készült térkép átrajzolásai. A munkát Blazovich László irányításával Kratochwill Mátyás végezte. Fokozatosan építették be a vízrajz mellé a domborzat képét, valamint az igazgatási határokat, egyes esetekben az úthálózatot. A térképek egyre többet mondanak a tájról és a településhálózatról. A „fejlődést” végigkísérhetjük a Dél-alföldi évszázadok egyes kötetei térképeinek áttekintésével.

4 Lásd erre az 1. sz. jegyzetben szereplő kötetekben feltüntetett helynevek lokalizálásait és a vonatkozó térképeket, továbbá Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. = Délalföldi évszázadok 9. Szeged, 1996. szócikkeit.

347