Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
főállást szerzett magának a Temesközbe jutáshoz. A török rabló portyázások Zsigmond király halála (1437) után állandósulhattak, mert 1424-ben még később eltűnt népes falvak álltak a vidéken. 1488-ra pedig már a magyar igazgatás teljesen megszűnt e területen, amit bizonyít, hogy Petrus Ransanus 1488-ban készített útirajzában, amelyben a korabeli Magyarország megyéit számbavette, már mit sem említ Keve és Krassó megyékről.5 Lassanként üressé váltak a falvak, később több mezőváros szintén hasonló sorsra jutott. Lakosságuk vagy elvándorolt, vagy a portyázók martaléka lett. A magyarság helyébe szerbek vagy románok érkeztek (a defterekben leírt nevük alapján nehéz szétválasztani őket), akik a maguk nyelvére formálva megtartották a magyar helyneveket vagy egészen újakat adtak, de a puszta helyek nagy részét lakatlanul hagyták.6 A defterek adatai nagyszerűen rávilágítanak a kialakult helyzetre. Táblázatunkban az egyes náhijékben lejegyzett helynevek száma mellett városok, valamint falvak, továbbá pusztaként említett helyek számát tüntetjük fel a temesvári, moldovai, Csanádi és gyulai szandzsákban. A Csanádi, temesvári, moldovai és gyulai szandzsákokhoz tartozó náhijék lakott és iakadan helyei 7 | náhijék | helységek | város, falu puszta Csanádi szandzsák Csanádi 139 86 53 becsei 41 24 17 galati 10 5 5 becskereki 37 23 14 Szokullu Mehmed pasa, negyvezír kegyes alapítványa 31 12 19 Temesvári szandzsák temesvári 230 137 93 felnaki 32 23 9 csákovai 127 76 51 pancsovai 78 54 24 semliki 136 89 47 bogácsi 44 26 18 cserini 70 25 45 iktári 38 30 8 tergovistei 42 37 5 firdenai 16 16bozvári 9 8 1 5 Engel Pál 1996. 6-7. p.; Blazovich László: Déli-szlávok Magyarországon és a Körös-Tisza- Maros-közben a 15-16. században. In: Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Millecentenáriumi előadások. Szerk.: Dr. Kovacsics József. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1997. 118-119. p., Sza- kály Ferenc: Serbische Einwanderung nach Ungarn in der Turkenzeit. In: Ethnicity and Society in Hungary. Ed. by Ferenc Glatz. (Etudes historiques hongroises 1990. 2.) Budapest, 1990. 21-39. p., Szakály Ferenc: Szerbek Magyarországon - szerbek a magyar történelemben. (Vázlat) In: A szerbek Magyarországon. Szerk.: Zombori István. Szeged, 1991. 11-50. p. 6 Engel Pál 1996. 6. p. 7 A táblázat adatait az 1. sz. jegyzetben feltüntetett kötetekből merítettük. 348
