Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN

Alszegeden lokalizált Kun utca,10 amely véleményünk szerint nem a neves ott lakó családjáról, a Kun-ról — ahogy Kulcsár Péter véli —, hanem az ott lakó kunoktól vette a nevét, ugyanúgy, ahogy az 1562-ben előforduló kecskeméti Kun utca.11 Az utcában felsorolt magyar nevű személyek mellett ugyanis szerepel Mizsér Ferenc és Mássá (talán Majsa) Mihály, akik nevükből következően kunok voltak, és más, már elköltö- zöttek mellett az utca névadói lehettek.

Szegedről egy kun család vagy família történetébe is bepillanthatunk. A már említett Miser (Mizser) János rokonságának tagjai is előbukkannak az oklevelekből. Vagyonos emberek voltak, ezért emelkedhettek ki környezetükből. A kereskedő, iparos család tagjainak dolgairól nem egészen 70 évnyi időből 3 oklevél tájékoztat. A Debrecenben tartózkodó Szegedi Máté 1448. január 10-én kelt levélben értesítette Mizser Pape- t, hogy elküldi Fülöp nevű familiárisát, akinek adja át a széki és dési só árát, mivel uruk már nagyon gyötri miatta. A pénz megküldését április 30-án nyugtatta.12 Mizser János szegedi bíróról annyit tudunk, hogy 1462. augusztus 10-én már nem élt, és hogy korábban megszerezte magának Asszonyszállása kun pusztát, amelyet halála után a Be- neszállásán lakó Deák Antal nyert el. Asszonyszállását a király visszaadta a szegedieknek. Mivel Asszonyszállásának nagyobbik részét egykor a kunok mellett a szegediek használták, Mizser tekintélyes polgárként, talán bíróként tehette rá kezét, utódai azonban nem tudták megtartani. A király visszavette és a szegedieknek juttatta. Asszonyszállás területén állattartást folytattak, mert az oklevél campus-t és fcnetum-ot említ, a legeltetés és a szénagyűjtés helyét.13

Mizser Mihály szűcsmesterrel a budai káptalan 1511. október 3-i okleveléből ismerkedhetünk meg. A budai káptalan előtt Peczely (Perczely) más néven Szűcsnek mondott Antal pesti lakos kiegyezett Szőcs Barnabás ugyancsak pesti lakossal, a szűcs céh mesterével a vasárnapi céhnapok rendezése miatt keletkezett peres ügyükben. Perczely Antal visszavonta keresetét, amelyet Szűcs Barnabás, Szegedi Pál, Mizser Mihály és Beke Ferenc szűcsmesterek, egyben céhtársai ellen nyújtott be, Szűcs Barnabás pedig megtéríti Antalnak az ezzel járó kiadásait.14

Mizser Pape mint már gazdag szegedi polgár állhatott a király szolgálatába, és látott el valamilyen tisztséget a sóforgalomban, ami egyúttal bizonyítéka a tehetős szegedi polgárok részvételének a szegedi sóközpontban és a királyi sóügyek intézésében. Szegedi Máté ugyancsak itt teljesített szolgálatot. Pape-nak testvére vagy atyafia lehetett János, a szegedi bíró, a harmadik nemzedékhez tartozó Mihály pedig szűcsmesterként élt Pesten. Az állattenyésztést és kereskedést sem hagyhatta fel, hiszen köre és rokonsága tovább folytatta azt. A circumspectus-nak nevezett Szegedi Pál ugyanis ugyancsak a budai káptalan előtt Majosházai Bokor Páltól megvásárolta a Fejér megyei Solt

10 Bálint Sándor: Az 1522. évi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. Budapest, 1963. 31. p., Kulcsár Péter: Az 1522-es szegedi tizedjegyzék mint történeti forrás. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből (továbbiakban: TCSMT) VIII. Szeged, 1984. 12-13. p.

11 Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. Budapest, 1983. 347. p.

12 Érszegi Géza: Adatok Szeged középkori történetéhez. In: TCSMT VI. Szeged, 1982. 28. p. 32. sz.

13 Reizner IV. 57-58. p.

14 Érszegi Géza 1982. 90. sz.

337