Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
székben lévő Ilbő pusztai részét 75 forintért 1518. április 19-én. 1520. április 14-én pedig fiaival: Józseffel és Imrével zálogba vette Hernádi Baráth Mátétól Peszéri Császár Balázs özvegyének, Katalin asszonynak a Pest megyei Peszér és Way birtokon lévő részeit bizonyára állattartás céljára.15 A kunok 14-16. századi népmozgalmának keretében a városba, mezővárosba költözésre Csomorkányról és Hódvásárhelyről származó adatok is árulkodnak. 1469-ben uraik, a Jaksicsok felbujtására 53 jobbágy intézett támadást a Békés megyében a gyulai uradalomhoz tartozó Szénás lakói ellen, ahonnan Bicsei Gergelynek, a gyulai uradalom tiszttartójának és két jobbágyának a 100 arany forintot érő szénáját elvitték. A hatalmaskodás kivizsgálása során keletkezett oklevelek egyikében fennmaradt az erőszaktételben részt vevő jobbágyok névsora, amelyben rábukkantunk Csortán (Csartán) Demeter nevére, aki bizonyára a Csertán nemzetség szállásterületéről került Csomorkány- ra.16 Rokonsága vagy leszármazottai Hódvásárhelyen éltek, ugyanis Csortán Benedek és Balázs nevét onnan ugyancsak egy hatalmaskodási ügyben keletkezett oklevél örökítette ránk. A Vásárhely egy részét bíró Dóczi rokonság jobbágyai ugyanis 1512-ben rátámadtak Pöstyényi Gergelynek a szomszédos Szentkirály faluban álló udvarházára.17 Szer mezőváros történetében nem található írásos adat a kunok jelenlétére. Vályi Katalin azonban ásatásai nyomán azt feltételezi: két sírból is előkerült „kettős liliom alakú, préselt bronz véretekkel díszített öv és jellegzetes csatkeret” alapján arra lehet következtetni, hogy keresztény hitre tért, egykor a településen élt kunok nyugodtak a sírokban.18 Sajátos helyzetben vagyunk Halas és Kecskemét városok kun népességével. Halast, bár Zsigmond király kivette a Kunságból, többségében továbbra is kunok lakták, de számolni kell magyar népességgel is a településen.19 Kecskemét lakosságának egy része ugyancsak kun volt. Ismeretes Kecskemét-szék neve 1452-ből, amikor Mátyás király megengedte Thenkes Pál fiainak, hogy Othasylyszallas-t benépesítsék, és 1491- ből, amikor a lajosszállási kunokat, Gellértet, Miklóst és Ferencet II. Ulászló király oltalmába vette, továbbá megparancsolta a székkapitánynak, Csontos Andrásnak, hogy ne zaklassák őket.20 A kunok kecskeméti jelenlétére utal a deftereknek azon adata, hogy az 1559-ben regisztrált Új utcát 1562-ben Kun utcának nevezve vették lajstromba.21 Kolbázszék területéről, a későbbi Nagykunság vidékéről, talán mivel a városok messzebb voltak, kevés az adatunk a városokba költöző kunokról. Mindenesetre itt is elindult a városba költözés folyamata, ugyanis Túr mezővárosban, amely még a 16. 15 Uo. 109., 110. sz. 16 Dl. 16 985. 17 Dl. 22 823. 18 Vályi Katalin: Földmélyi történelem. Régészeti kutatások Szermonostor területén régen és ma. In: Szeged. A város folyóirata. 1998. augusztus. 18. p. 19 Györffy György: a magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizáló- dása) In: a magyarság keleti elemei Budapest, 1990. 296-297. p., Nagyszeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral. Kiskun-Halas, 1926. Oklevéltár 1-180. 20 Gyárfás ISTVÁN: a jász-kunok története III. Szolnok, 1883. 322., 671. p., Hornyik JÁNOS: Kecskemét várostörténete, oklevéltárral I. Kecskemét, 1860. 131., 218. p. 12. sz. Kecskemét-székre 1. Györffy György 1987. 531. p. 21 Káldy-Nagy Gyula 1985. 347. p. 338
