Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN

AZ ALFÖLDI MEZŐVÁROSOK ETNIKAI KÉPE A 14-16. SZÁZADBAN

Mint ismeretes, a Kárpát-medencét a magyarság a honfoglalás idejétől kezdve nem tudta teljes mértékben betölteni. Ilyen módon mindenkori számaránybeli túlsúlya mellett más etnikumokkal élt együtt hazájában, jóllehet ezen etnikumok (számuk, jellegük és jelentőségük) a történelem folyamán sokat változott.1 A középkor évszázadai során a honfoglaláskor itt élt népesség (szlávok, avarok, németek) legnagyobb része a magyarságba integrálódott, ugyanakkor részint betelepítéssel, részint spontán vándorlással új népcsoportok és népek érkeztek a középkori Magyarországra. Keletről bolgárok, mohamedánok, úzok, besenyők és kunok,2 délről románok és szlávok, északról ugyancsak szlávok,3 nyugatról pedig latinok (franciák, vallonok és olaszok), valamint németek4 települtek az országba.

Hazánk egyes vidékei közül az Alföld, ahol a magyar etnikum a legnagyobb egységes tömbben élt a középkor első századaiban, később sem mutatott olyan vegyes nemzetiségi képet, mint az ország más tájegységei. Keleti és déli szélén azonban számolnunk kell továbbélő szláv népcsoportokkal és a 13. században beköltöző kunokkal, jászokkal, valamint a szórványok 14. századi megjelenése után a 15. és 16. században a török elől menekülő szerb közösségekkel, továbbá román szórványokkal.5 Az egyes népelemek beilleszkedésének, asszimilálódásának hosszú volt a folyamata. A kunok nemcsak a magyar társadalmi, gazdasági rendszerhez alkalmazkodva találták meg helyüket új hazájukban,6 beolvadásukat az is elősegítette, hogy a szállásterületükön vagy

1 Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Budapest, 1938. (Szent István emlékkönyv.) 365-472. p. és térképmelléklet. Az egyes helységekre nézve 1. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I—III. Budapest, 1963-1987. vonatkozó részeit.

2 Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990. 94-189., 274-315. p.; PÁLÓCZI Horváth András: A kunok megtelepedése Magyarországon. In: Archaeologiai Értesítő. 1974. 244-249. p., UŐ: Besenyők, kunok, jászok. Budapest, 1989. 9-14. p.; Harmatta János: Kálizok. In: Korai magyar történeti lexikon. Főszerk.: Kristó Gyula. Budapest, 1994. 314. p. (továbbiakban: KMTL), Márton Alfréd: Oguzok. KMTL 503. p.

3 Makkai László: Román-magyar közös múlt. Budapest, 1989., Györffy György: Adatok a románok XIII. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez. In: Történelmi Szemle. 1964. 1-25. p., H. TÓTH Imre-TakáCS Miklós: Szlávok. KMTL 646-649. p.

4 FÜgedi Erik: Befogadó a középkori magyarság. In: Történelmi Szemle. 1979. 2. szám. 355-376. P5 A jászokra és kunokra 1. a 2. jegyzetet, a szerbekre: Szakály Ferenc: Szerbek Magyarországon - szerbek a magyar történelemben (Vázlat). In: A szerbek Magyarországon. Szerk.: Zombori István. 1991. 12-50. p., Blazovich László: Déli szlávok Magyarországon és a Körös-Tisza-Maros-közben a 15-16. században. In: Magyarország történeti demográfiája (896-1995.) Millecentenáriumi előadások. Szerk.: Dr. Kovacsics József. Budapest, 1997. 117-124. p.

6 Györffy György: A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században. In: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990. 296-297. p.

335