Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
Török Bálinték ugyanis 1417-ben (!) az oklevélben névvel felsorolt jobbágyokkal megostromolták és elfoglaltak a szabadkai kastélyt, és 1500 Ft értékű ott lelt ingósággal együtt hatalmukban tartották. Az említett oklevél azért érdekes számunkra, mert a névsorban csupa magyar név található, elenyészően kevés a szlávos hangzású, jóllehet Bács megye déli részéből, többek között Futakról és Temenből is toboroztak jobbágyokat a seregbe. Ugyanezt bizonyítja a bács-kalocsai püspökség 1522-ben készült tized- laj stroma.6 Mohács után, az országra köszöntő vészterhes időkben — mint ismeretes — a magyar lakosságot vagy elhurcolták a törökök, vagy maga menekült el szülőföldjéről, aminek eredményeképpen az elhagyott helyek kényszerből érkező déli szlávokkal, elsősorban szerbekkel (ekkor már gondolnunk kell bunyevácokra is) töltődtek fel. A szegedi náhije 1570 és 1620 között keletkezett adóösszeírásainak adatai szerint a Martonos és Szeged között meghúzható vonalig nyomultak fel a déli szlávok.7 A szerb betelepülők első nagy hulláma 1526-ban érkezett az egykori Bács és Bodrog megyék területére. E vándorlásnak a mozgatóereje a Nándorfehérvár elfoglalásával egyidejű török előrenyomulás, valamint a megszerzett területek feletti hatalom biztosításának az igénye volt, amely a mohácsi csata következményeinek egyikeként valósult meg. Az említett események hatására hagyták el szerémségi lakhelyüket az ott élő szerbek, és álltak be Cserni Jovan seregébe.8 A török 1521. évi hadjáratát és a Nándorfehérvár elestét megörökítő Tubero leírja a törökkel szembeszálló Jelena Jaksics történetét, amelyet Szakály Ferenc is megemlít írásában.9 Az úrnőnek és környezetének története hűen példázza azok sorsát, akik nem kívántak behódolni az új hatalomnak. A töröknek nyájassága mögött rejlő valós szándékát felismerő asszony ajándékot küldve Szulejmánnak barátságot színlelt, amit a szultán komolyan is vett, és ugyancsak ajándék küldésével fejezte ki jóindulatát. A követjárás ideje alatt Jaksicsné ingóságait 20 szekéren az ország belsejébe küldte, majd a hozzá érkező török szószólók megölése után gyermekeivel maga is előre küldött emberei után sietett.10 Jelena Jaksics története emberközelből mutatja meg annak a sok ezer déli szlávnak a sorsát, akiknek kényszerűségből kellett elhagyniuk szülőföldjüket, és bemutatja az ellenfelek között folyt küzdelem barbár voltát is. Egyúttal előre vetíti a későbbi magyar sors tragédiáját. A Tisza bal partján mintegy évszázaddal korábban játszódtak le azok az események, amelyek a jobb parton a 16. század első harmadában következtek be. 1375-ben a havasalföldi vajdát segítve léptek először török csapatok Temes és Krassó megyék déli területére. 1389-től, az első török betörés idejétől állandósultak a becsapongások a Temesközbe. A török itt nemcsak döngette, hanem jó korán be is törte az ország kapuját. 6 Szabó István: Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ból. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. Budapest, 1963. 86. p. 7 A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig. Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv I. (Továbbiakban: CSMÉ I). Szerk.: Blazovich László. A vonatkozó rész Vass Előd munkája. Szeged, 1985. 160-161. p. 8 Szakály Ferenc 1991. 19. p. 9 Tubero 296-298. p.; Szakály Ferenc 1991. 16. p. 10 Tubero 296-298. p. 325
