Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
hasonló némiképp Sebestyénegyházáéval. Azonban míg ezt nem telepítették újjá, Veresegyháza területét a 15. század folyamán betelepítették.36 A csantavéri vasútállomástól hozzávetőlegesen 500 m-re észak felé a Csík-ér völgyéből kiemelkedő halmon egy középkori templomocska romjai: téglatörmelék és csontok találhatók. Minden bizonnyal itt állt egykor a középkori Csantavér temploma és mellette a temető. A község lakói e helyet török templomnak nevezik. Ásatások hiányában a templom és a temető kora nem határozható meg.37 A középkori Likasegyház praedium emlékét a Likaspuszta elnevezés őrizte meg. A Sebestyénegyház és Veresegyház sorsában osztozó település templomának romjait Korek József és Szekeres László fedezték fel a Csík-ér nyugati partján, Csantavér és Zentagunaras (Orahovo) között, az egykori Basch-tanya közelében, egy félsziget nevű magaslaton, ahol ma is téglatöredékek és embercsontok találhatók. A romoktól délre a völggyel párhuzamosan all. századtól a 15. századig terjedő időre jellemző cserépdarabok kerültek elő. A falu helye a 15. században már puszta volt, de a 16. században újratelepítették. A területen még régészeti ásatások nem voltak.38 A Bács-ér északi ága mellett fekvő Tavankút középkori régészeti emlékei ugyancsak all. századig nyúlnak vissza. A felsőtavankúti „Sveta Ana” templomrom körüli ásatások eredményei: S végű hajkarikák és az 5. századi építkezésre jellemző pártadísz azt bizonyítják, hogy a település, amelynek templomát a két Tavankút közötti aszfaltút északi oldalán az ún. Vermes keresztje mellett egy hosszúkás kiterjedésű, két oldalról mocsárral körülvett háton találták meg, az említett időszakban, ha nem is állandóan, fennállt. A templom, amelynek helyét a falubeliek sokáig téglabányának használták, talán már all. században is szilárd anyagból épült. A feltárások alapján két építési szakaszra lehet következtetni. A 90-100 cm széles falakat több helyen háborítatlanul találta Szekeres László. A kelet-nyugati fekvésű templom nyugati oldalán torony nyomai maradtak meg. A falakat talán nem figurális freskókkal díszítették. A torony és egy faragott gótikus ablak arról árulkodik, hogy a nagyobb, díszesebb középkori templomok közé tartozott. 1967-ben a templom melletti temetőből 115 észak-déli irányú, sorosan elhelyezett, kelet-nyugati tájolású sírt tártak fel, valamint egy ossariumot (csontkamrát), amelyben mintegy 100 koponyát találtak. A középkori Tavankútról az első írásos adat 1435-ből származik. Az említett sziget nevű magaslattól délnyugati irányban lévő hátságon 1500 m hosszúságban, a felszínen cserépdarabokat és különböző korú, középkori eredetű apró tárgyakat fedeztek fel.39 A Bács-ér völgyének Kaponya nevű részén, a szabadka-zombori műúttól délre, a Misicevo közelében lévő halmon egy középkori kis templom romjainak maradványát lehet észlelni. Téglatörmelékek és habarccsal vegyes emberi csontok találhatók a felszínen. 1744-ben a kamarai bizottság e hely felmérésekor alkotott jegyzőkönyvében említést tett egy itt található templomromról és habarcsos téglákról. Alapos feltárás 36 Uo. 37. p. 37 Uo. 21. p. 38 Uo. 37. p.; Korek József: Zenta középkori templomhelyei. In: Kalangya XIII. (1944) 321. p. 39 SekereS Laslo: Gornji Tavankút, Sv. Ana - Srednjevekovna nekropola i crkva. In: ArheoloSki pregled 9 (1967) 146. p.; Szekeres László 1983. 52-53. p. 288
