Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
hiányában a lelőhelyek korának pontos meghatározása nem lehetséges. A templom kora-középkori alapítása sem lehetetlen, még akkor sem, ha Györffy György Bodrog megyéről készített történeti földrajzában Itádot — a helyet Szekeres László feltételesen azonosítja — nem ide helyezi. Régészeti terepbejárással a terephez tartozó egykori falu helyének felderítése még a kutatókra vár.40 Ugyancsak a Bács-ér völgyének keleti oldalán, a Vámtelek pusztán, az egykori vasútállomás közelében 1929-ben, a városi bizottság egy bejelentés nyomán végzett kutatása során megállapította egy feltehetően középkori templom és mellette lévő temető helyét a felszínre került és az ott található maradványok alapján. A hely, amelyet Szekeres László a 16. században (1543, 1590) előforduló Vámtelekkel azonosított, egy 1789-es kéziratos térképen a „Klisa” néven szerepel. Ásatások hiányában a lelőhely pontos időbeli meghatározása nem lehetséges, 16. századi nevéből kiindulva azonban jóval korábbi, Árpád-kori eredetre következtethetünk.41 A Bács-ér völgyének keleti partján Nagyfénytől délnyugatra, Kollár I. szántóföldjén alig észrevehető halom van, amelynek felszínén mélyszántás után tégla és em- bercsont-töredék látható. Az említett helytől északra és délre középkorra jellemző cserepet lehet találni. Régészeti munkálatok itt sem folytak. Terepbejárása alapján Szekeres László a helyet a forrásokban 1462-től előforduló Nagyfény falu középkori maradványaival azonosította.42 A mai Bajmok középkori elődjének, amely az oklevelekben 1462-től szerepel, igen kevés régészeti emlékét találták meg. A Bács-ér egyik középső ágának keleti oldalán, a falu területén egy 1747-ben készült térkép templomromot jelöl. Szekeres László abban a középkori falu templomának emlékét látja. A beépítés során, mint annyi más helyen, a középkori nyomok teljesen eltűntek, ezért nem tudjuk megmondani, hogy a falu történetében a 15. századtól korábbi időben meddig tekinthetünk vissza.43 A középkori Györgyén falu, amelynek neve ugyancsak az 1462-ben kiadott oklevélben jelent meg először, a mai Györgyén településtől északkeletre, a Bács-ér völgyének nyugati partján terült el. Nagy területen téglatörmelék és malterdarabok láthatók szántás után, helyenként emberi csontmaradványok is. A helyiek Királynő földjének, illetve Földvárnak nevezik e területet. Feltehetően a falu templomának, a temetőjének maradványai láthatók még itt. Mivel régészeti feltárás nem volt, az objektumok fennállási idejét meghatározni nem lehetséges. E helyet Paul Flach Váraddal azonosítja.44 Áttekintésünkből kitűnik, hogy Szabadka belterületén már a tatárjárás előtti időkben több település született. Falutömörülés és lakosság-koncentráció jött létre, ami a jó létfeltételekre utal. Ugyanez jellemző a Ludasi-tó vidékére is. Ebben az időszakban még nem dőlt el, vajon melyik lesz az a terület, amelyen a középkori mezőváros létrejön. Ha a Csík- és a Bács-ér mellékére tekintünk, látható, hogy kisebb a települések száma, e helyek kevésbé tűntek a kor embere számára olyan terepnek, ahol nagyobb falut vagy várost szervezhettek volna. Állításunkat hipotézissé teszi azonban az a kö40 TF. I. 720.; Paul Flach: Beiträge zur Historischen Geographie der ehemaligen Komitate Bäcs und Bodrog sowie der einstige Solter Stuhles. München, 1963. 10. p.; Szekeres László 1983. 28-29. p. 41 Szekeres László 1983. 56. p. 42 Uo. 40. p. 43 Uo. 16. p. 44 Uo. 28-29. p.; Paul Flach 1963. 9. p. 289
