Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN

Kér neve az oklevélben első alkalommal akkor szerepel, amikor a király azon birtokok listáját sorolja fel, amelyeket édesapja adott a rendnek. Először a Toploza- Copuil-Areinnel-Ker-Fuinnes-Scegued-Halaz sorban foglal helyet, második alkalommal pedig, a birtokok részletes leírásában a Tudeu-Franca villa-Taploza-Qer- Fuenes-Scequed-Coboz-Halaz sorban. Bár — mint általában a kora-középkori oklevelekben — az oklevél birtoklistáiban a területi elrendezés semmiféle elvét nem fedezhetjük fel, a Kért követő birtokok: Fövény, Gyoboz és Halász Fejér megyében találhatók. Ha a Scequed nevet nem szigetnek, hanem Szegednek olvassuk, amint ezt Györffy György és mások is tették, akkor elképzelhető, hogy vele együtt a Káliz út — törökös eredetű kereskedők útvonala — Szeged és Kalocsa közötti szakasza mellett állt egykori Kér, ahol korabeli régészeti emlékeket is találtak, valóban a mi Kérünk elnevezése.32 A kérdésre ma már teljesen megnyugtató választ adni nem lehet.

Szabadka tágabb határában, a várostól délre fekvő területen, a Csík- és a Bács-ér ágai mellett a löszvidékek középkori településhálózatának megfelelően további települések nyomai találhatók. Az erek közötti terület 5-10 km távolságban lakatlan volt, az érparton pedig 1-3 km-re követték egymást a települések, amint ezt Szekeres László munkájában kimutatta.33 Az egyes lelőhelyeket az erek mellett északnyugatról délkelet felé haladva vesszük számba.

Sebesity pusztán a Csík-ér lapos völgyének nyugati oldalán emelkedő halmon, amely Kisbajotoktól mintegy másfél kilométerre fekszik, középkorból való templom tégladarabjai és emberi csontok találhatók. Távolabb feltételesen 15. századra keltezhető edény töredékekre leltek. A helyet Szekeres László Sebesty énegyházával azonosította, amelynek neve 1504-ből praediumként bukkant fel az oklevelekben. Mivel „-egyháza” utótagú névként került elő, ekkor már puszta volt. Hogy a tatárjárás-e vagy a fa- lupusztásodás valamely más formájának hatásaként néptelenedett el, azt későbbi feltárásoknak kell eldöntenie.34

Szabadkától 7 km-re, a Csík-értől kissé távolabb, Verusity pusztán, a Nitrogén- művek területén két 11. századi temetőt tártak fel. Hogy milyen nevű egykori település lakói nyugszanak a zárt soros sírokat magában foglaló temetőben, a kutatás nem tudja eldönteni.35

A Csík-ér völgyének déli partján a szabadka-csantavéri földút mellett fekvő magaslaton, amelyet ma feltehetően az eklesia szóból Klisának neveznek, a föld felszínén embercsontokat és tégladarabokat lehet találni, amelyek szintén egy középkori templom és egy mellette volt temető maradványai. A romok egy 1789-ben készült kéziratos térképen is szerepelnek. Mivel ásatásokat e helyen nem végeztek, a leletek pontos származási idejét megállapítani nem lehet. Mindenesetre abból, hogy 1423-ban Weres- egház, azaz Veresegyháza néven előforduló praediummsX azonos a hely, Szekeres László szerint 14. századinak vagy még korábbinak kell tekintenünk, talán Árpád-korinak. Mivel nem tudjuk, mikor és milyen körülmények között hagyták el lakói, sorsa

32 Jakubovich Emil-Pais Dezső: i. m. 54., 59. p. TF. I. 884. p.; SZT. 1. 298-300. p. A vonatkozó részt Szegfű László írta.

33 Szekeres László 1983. Passim.

34 Uo. 47. p.

35 Uo. 67. p.

287