Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
gazdag polgárok jelenléte jótékonyan hatott az uradalmi központ szerepét betöltő földesúri város önkormányzatának elmélyülésére és egyben szélesedésére. A szellemi élet egyéb területeire ugyancsak hatást gyakoroltak. Szakály Ferenc szerint adatszerűén igazolható, hogy Debrecenben, Nagyszombatban, Kassán és Váradon a korábban uralkodó ágostai hitvallással szemben a szegediek karolták fel társadalomról alkotott véleményüknek megfelelően a radikálisabb kálvinizmust. Legtöbbet — úgy tűnik — a már említett Pap Benedek fáradozott ez ügyben.156 A Debrecenben lakóhelyet és új otthont keresők, véleményünk szerint, nem keveset fáradoztak azon képért, amelyet Szendiné Orvos Erzsébet írt le a város 1604. évi helyzetéről.157 Ha vázlatos elemzésünk után végigtekintünk a Debrecenbe bevándorlók és a menekült hullámok során, megállapíthatjuk: a város alapnépessége, mint általában és minden időben, a környező településekről toborzódott. A távolabbról, az említett messzi városokból érkezőket rokonságukkal, családjukkal és házuk népével együtt nagyon szerényen legalább ezer főre becsülhetjük. Hatásuk a város életére talán a számuknál is nagyobb lehetett. Debrecennek a 16. század második felében kialakult szerencsés gazdasági és forgalmi helyzete nyomán részben nekik köszönhető, hogy a város ekkor, Szakály Ferenc szavaival élve, az Alföld metropolisza lett. Jelképesen kifejezi a nagy változást: az irodalomtörténeti hagyomány szerint Melius Juhász Péter Újtestamentom fordítása, amelyből egyetlen példány sem maradt fenn, Szegeden látott napvilágot. A nyomda egyéb kiadványairól sincs ismeretünk, hamar megszűnt a hódoltsági körülmények között. Ugyanakkor 1561-ben megnyílt a debreceni nyomda, ahol Huszár Gál és Hoffhalter Rafael, az európai hírű tipográfus dolgozott az első időkben. (2011) 156 Szakály: A „szegedi diaszpóra”, 565. p. 157 Szendiné Orvos Erzsébet: Debrecen 1604-ben. In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXX. Szerk.: Radics Kálmán. Debrecen, 2005. 33-46. p. 252
