Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

dául a határvitákról szóló paraszti szabályozások előírásait, ismerték. Római jogi alapelv az is, hogy a tulajdonjog gyakorlása csak úgy lehetséges, ha mások ezen jogait nem sérti. A nagy újkori kodifikációk (ABGB, BGB)1 idején a szomszédjogra vonatkozó szabályokat részben a római jogi szabályokra, részben a szokásjogi normákra támaszkodva alkották meg, továbbá számos cikkely a tartományi jogra alapozódik. Egyes helyeken, mint például Ausztriában és az örökös tartományokban elvként a szomszédok egymás iránti szívélyessége jelent meg. Mára sok középkori artikulus jelentőségét vesztette, azonban az ipari társadalom születésével számos új norma keletkezett.

Az egyik birtokról a másikra gyakorolható behatás közvetlen és közvetett lehet. Az előbbi olyan, amelyet a tulajdonos más ingatlanán valósít meg, az utóbbi olyan cselekedet, amelyet a tulajdonos a saját birtokán hajt végre, ám hatása a szomszéd ingatlanán is észlelhető (gőz, füst, zaj, stb.). Mivel — mint említettük — a középkorban és a kora-újkorban nem készült el a szomszédjogi normák rendszerbe foglalása, a legfontosabbakat az újkori számbavétel alapján mutatjuk be, és ezeknek megfelelően osztályozzuk őket.

a. Jog magáningatlanról idegen földön vagy telken keresztül közút eléréséhez. A szabály egyúttal a szolgalmi jog körébe is tartozik.

b. Jog balesetvédelem miatt a szomszédos birtokról áthajtó ágak, valamint az útra nyúló ágak és gyökerek eltávolítására.

c. Termények tulajdonának joga, azaz a szomszédos birtokról a saját ingatlanra hulló gyümölcsök összeszedésének joga.

d. A szomszédos tulajdon rövid ideig, meghatározott célból való használata, hogy ott valamit elvégezzenek, amely a saját ingatlanról nem lehetséges, illetőleg használati jog arra, hogy a szomszéd birtokról a saját épülethez anyagot vagy javító eszközt szállítsanak vagy helyezzenek el, például javításhoz létrát, téglát, cserepet, stb. Malomárok tisztításakor a kiemelt szemét ideiglenes elhelyezése.

e. Távolabbról a szomszédjoghoz tartozónak tartják a határ, illetőleg mezsgyejogot, amelyen a vitatott és nem vitatott határok kijelölését értjük a megfelelő határjelekkel. különös tekintettel a határt jelölő fákra.

f. A határra vagy attól meghatározott távolságra építés joga.

g. A telek beépítésének százalékarányban meghatározott korlátozása, a másik telken álló épülettől való távolság, magasság, stb. meghatározása, amelyeket ma rendszerint a közjoghoz számított városi vagy községi szabályrendeletek tartalmaznak.

A szomszéd bosszantására folytatott építkezés.

Kellemetlen vagy tűzveszélyes készülékek vagy objektumok elhelyezése a telekhatár közelében.

Esővíz elvezetés a szomszéd birtok légterében (ereszjog).

Ablaknyitás a szomszéd udvara, telke felé (ablakjog), stb.

1 Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch für die deutschen Erbländer (1812), Osztrák polgári törvény- könyv (OPTK), amelyet Magyarországon 1852 és 1861 között, Erdélyben 1853-tól a két világháború közötti időkig tartottak hatályban. Bürgerliches Gesetzbuch für das Deutsche Reich (1900), a szomszédjogot elsősorban a 906-924. §-aiban, a tulajdon tartalmát tárgyaló részben szabályozza.

124