Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL JAKAB (1756–1808)

idejét 1806 és 1808 közé, illetve az ezt követő évekre). Ugyanakkor kétségtelen, hogy ha Jakab az 1780-as évek végétől itt lakott, és itt lakott vele egy időben Teklits is, mégis csak kellett lennie a telken egy másik lakóháznak. Ennek helyére némi támpontot ad Rónay Elemér, aki Oexel Ja­kab kisebbik fia, Károly életrajzánál említette, hogy nősülése után a leszármazottai, tehát a később Rónay Lajos, majd Rónay Aladár tu­lajdonban lévő telekre költözött, de nem tudta megmondani, hogy a telken lévő melyik házba, az Emília utca felöli házba - amelyet az 1805-ös birtokosztály is jelölt Jakab házaként -, vagy a Szegedi utca felöl lévő kis kétszobás házba, amelyről korábban még nem tett emlí­tést. Rónay Elemér megjegyezte, a hagyomány azt tartja, hogy ép­pen ebben - az addig még nem említett - Szegedi utcára néző ház­ban laktak. Véleményünk szerint viszont bizonyosan abban az ötszo­bás kúriában élhettek, amelyről Rónay Elemérnek nem volt tudomá­sa, és amelyet valóban csak most sikerült azonosítani. Ugyanakkor Rónay Elemér adatközléséből világos, hogy volt a telken még egy ki­sebb ház, amely a Szegedi utcára nézett. Hogy ezt mikor építették, nem tudjuk, de ha Rónay Elemér szerint ezt Oexel Károly használ­hatta nősülése (1813) után, nem zárható ki, hogy ez az épület már korábban is ott és használatban volt. S ha ott volt és használták is, akkor megvan a magyarázat arra, hogy hogyan, illetve hogy hol lakhatott a telken egy időben Oexel Jakab és Teklits Péter. Az Oexel Mátyás 1803-ban bekövetkezett halálát követően fölvett hagyatéki leltár pontosan számba vette az örökhagyó ingóságait és ingatlanait. A leltár - amelyet Rónay Elemér alább részletesen is­mertet - csupán négy házat írt össze: az urasági házat a hozzá tar­tozó épületekkel, a Jakab által használt házat a melléképületekkel, az ifjabb Mátyás által lakott házat a melléképületekkel, amely a mai Móricz utcai iskola helyén állt, valamint a tiszttartói házat, amely­nek értékét a többi épülettel szemben lényegesen alacsonyabbra be­csülték. E leltár tehát - miként az 1805-ös birtokosztály utáni váz­rajz - nevesítve nem tüntette föl az általunk keresett Szegedi utca felöli házat. Ennek három magyarázata lehet. Az egyik magyarázat, hogy ez a ház ekkor még valóban nem lé­tezett, ez esetben Teklits Péter csak akkor lakhatott itt családjával, ha a Jakab-féle házba költözött, és Jakab pedig ez idő alatt máshol - esetleg szülei házában - élt. Ezt azonban azért gondoljuk elvethető- nek, mivel Jakab családos ember volt két serdülő gyermekkel, meg­felelő vagyoni helyzetben, aki nem szorult arra, sőt, valószínűleg rangon alulinak is tartotta volna, hogy szüleivel éljen. Mindenesetre ki sem zárhatjuk ezt a lehetőséget, hiszen Oexel Mátyás kincstári tar­tozása okozhatott olyan helyzetet, amely elkerülhetetlenné tette, hogy Jakab - jobb híján - kiköltözzön házából, és átadja azt a bérlő és rokon Teklits Péternek és családjának. Erősítheti ezt a hipotézist 89

Next

/
Thumbnails
Contents