Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL JAKAB (1756–1808)
a nagymagtár is áll. így ábrázolja a családtagok által az 1805-ös birtokosztály alapján készített belterületi vázrajz is.21 Szintén Rónay Elemértől tudjuk azt is, hogy a háromszögletű telken állt egy „kisebbszerű ház” néhány gazdasági épülettel, amelybe utóbb a Bébáról ottani bérlete leteltét követően - valószínűleg 1797-ben - ide költözött új zombori árendátor, Teklits Péter lakott. Vajon ez a ház, amelybe Teklits költözött, megegyezett a Simon Zoltán által azonosított kúriával? Ezt kizártnak tartjuk egyrészt azért, mert a megtalált 140 m2 alapterületű épület semmi esetre sem volt „kisebbszerűnek” nevezhető. De kizártnak tartjuk azt is, hogy a „kisebbszerű” épületet esetleg Teklits bővítette volna ötszobás kúriává. Kizárjuk azért, mert, mint föntebb is olvashattuk, Teklits viszonya megromlott apósával, tehát tudta, hogy hosszabb távon nem lesz maradása Zomboron, elképzelhetetlen ezért, hogy a szükséges gazdasági épületeken túl egy jelentős költséget fölemésztő lakóingatlant épített volna a faluban. Maradt tehát a régi épületben, ez lehetett a Rónay Elemér által „kisebbszerűnek” tartott lakóház. A Rónay-kúria alatt talált ötszobás - a korabeli falusi házakhoz képest tágasnak tűnő - épületet ezért valószínűleg a háromszögletű telket és a rajta lévő gazdasági épületeket apjától megkapó Oexel Mátyás legidősebb fia, Jakab építhette, minden bizonnyal az apja halála (1803) utáni birtokosztályt (1805) követően, talán táblabírává választása (1806. szeptember 9.) és halála (1808. augusztus 20.) között.22 Azt sem zárhatjuk ki azonban, hogy nem Jakab, hanem kisebbik fia, Károly építette a kúriát, aki 1813. február 21-én vette nőül édesanyja mostohalányát, Vermes Annát, s nem elképzelhetetlen, hogy a házasságkötéssel függött össze az építkezés. Ezt pontosabban meghatározni jelenlegi ismereteink alapján nem tudjuk. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezt megelőzően hol lakhatott Jakab, aki fóntebbi adataink szerint valószínűleg az 1780-as évek végétől a faluban élt. Mivel Rónay Elemér szerint 1797 és 1802 között Teklits Péter is, amíg Zomboron volt árendátor, egy ezen a telken álló épületben lakott, és ez idő alatt itt élt Jakab is, nagy valószínűséggel nem csak egy, hanem két háznak kellett itt állnia, melyekhez megfelelő melléképületek, magtárak is tartoztak. Az 1805-ös birtokosztály térképe nyomán készített belterületi vázrajz alapján - amennyiben az helytálló - Jakab háza a tér északkeleti felén, az Emília utca (ma József Attila utca) felöli részen, a később épített Rónay Nina-féle kúriával szemben volt.23 E térkép a telken másik lakóházat nem jelöl, ami arra utal, hogy a 2003-ban fölfedezett ötszobás kúria akkor még valóban nem létezett (ezért tettük az építkezés 21 Kiszombor története. Szerk. Marosvári Attila, i. m. II. 27. 22 Erről lásd részletesen: Kiszombor története. Szerk. Marosvári Attila, i. m. II. 70-74. 23 Uo. II. 27. 88
