Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL JAKAB (1756–1808)

miklósi és óvári Pongrácz Katalin lányát, és ugyanazon év április 16-án Földeákon megtartották az esküvőt. Tanúk voltak Jakab részéről Marczibányi Lőrinc Torontál megye tb. alispánja, a menyasszony részéről Vertics József Csa- nád-Csongrád és Békés vármegyék mérnöke, akinek a felesége Návay Veronika, Johanna testvérnénje volt. Az öreg Mátyás az eljegyzés alkalmával kötelezte magát és örököseit, hogy a fiatal párnak, illetve menyének összekelésük alkalmával 1000 forintot fog ajándékozni.

A Návay család Bihar megyéből származott, és eredeti neve Navoj volt. Navoj Antal Szeged belvárosi plébános, később Nagyváradon kanonok vásárolta testvérei részére Földeákot.7 A magyar nemességet 1711. március 30-án kapták, a földeáki előnevet csak később, amikor nevüket Návayra változtatták. Ők Csanád vármegye legtekintélyesebb és legbefolyásosabb családjai közé tartoznak. Tagjai minden időben szerepet vittek a közéletben és kisebb- nagyobb megyei tisztségeket töltöttek be, valamint az országgyűlésre is felküldettek, mint követek és később mint képviselők.7 8 9

Jakab fiatal nejével Komlósra költözött, és gyermekeik is ott születtek, mivel azonban Komlóson akkor még nem volt r. katolikus plébánia, a gyerekeket a szomszédos Kisőszön, régi nevén Gottlobon keresztelték meg. Az első gyerek 1781. április 8-án született, és a keresztségben Alajos István Jakab Márton neveket kapta, a második 1783. február 3-án született, és Ignác névre keresztelték. Mindkettőjüknek keresztszülői voltak Püspöky István Torontál megyei aljegyző és felesége, Katalin. Legfiatalabb és egyben utolsó gyermekük Károly volt, aki 1784. október 27-én született. Keresztszülei voltak nemes Bíró Lajos és Sulay Sámuel, utóbbi katonatiszt, hadnagy volt.

Láttuk fentebb, hogy a kambiátornak kötelessége volt az utasokat bizonyos díjazásért egyik állomásról a másikra szállítani, tehát Jakab Komlósról Temesvár felé a legközelebbi kambiatúráig, Kisbecskerekig, ahonnan a Szeged felé utazók az ő fogatával utaztak Komlósig. Ez azonban igen hosszú út volt, ezért kívánatossá vált, hogy közben még egy kambiatúrát létesítsenek. Jakab, egyetértésben a kisbecskereki kambiátorral, Miller Jánossal, 1783. április 27-i keltezéssel egy kérvényt adott be, kérve, hogy a két állomás között Csatádon állítsanak fel egy postahivatalt és kambiatúrát. A kérvénynek sikere lett, s még azon év február 20-án Bécsben kelt végzéssel a csatádi közbenső állomást felállították. 9

Fennmaradt Nákó Kristóffal valami pereskedésének az emléke, amely a járási törvényszék előtt folyt. A lényege ennek az lehetett, hogy Nákó valami vám-félét követelhetett Jakabtól, talán az Arankán való híd, vagy az út, vagy más tárgynak használatáért, amelyet Jakab vonakodott megfizetni, amire

7 A Návay család Hont megyéből származott. A szegedi plébános, majd nagyváradi kanonok neve helyesen: Návoy János.

8 A Návay család eredetéről, Földeák megszerzéséről és a család kiemelkedő tagjairól lásd részletesen: Gilicze János: Afóldeáki Návay család története. Debrecen, 2006. Régi magyar családok 5.

9 MÓL. Helytartósági iratok. Ezt a kérvényt, mivel azon Jakabnak az írása rajta van, lefényké- peztettem.

81