Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL JAKAB (1756–1808)

Nákó végrehajtást vezetett ellene. Ez ellen fordult Jakab a vármegyei törvény­székhez. A per - nyilván - Nagyszentmiklóson a főszolgabíró előtt folyt, aki ebben az időben Marczibányi Lőrinc táblabíró, tiszteletbeli alispán volt, és akinek az eljárásával Nákó nem volt megelégedve, ezért 1785. február 4-én beadott felség-folyamodványában kérte a Kancelláriát, hogy Hertelendy fő­jegyzőt delegálja ez ügyben bírónak, mert szerinte a tb. alispán nem törődött az általa és ügyvédje által előadott érvekkel és ténybeli állításaival, azokat nem vette figyelembe, dacára, hogy felperes Jakab azokat nem vette tagadás­ba stb. A Kancellária erre, mellőzve más bíró kiküldését, 1785. február 24-én leírt a vármegyéhez, hogy a rendes szabályok szerint tárgyalja le az ügyet.10 Oexel Jakab még egy perének hiányos adataira bukkanhatunk Torontál vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiben. Az 1806. szeptem­ber g-én tartott ülésen felolvasták az uralkodó nevében az udvari kancellária által augusztus 14-én megfogalmazott leiratot, amiből kiderült, hogy Lebanovics Gergely bizonyos követelése tekintetében pert nyert Oexel Jakab ellen. Oexel nem fizetett. A felperes panaszá­ra még 1805 augusztusában a kancellária elrendelte a megye helyet­tes alispánjának, Márffy Józsefnek, hogy a pervesztestől végrehajtás útján szedje be a tartozás összegét. Ez az aktus elmaradt, ezért újó­lag elrendelték a parancs azonnali végrehajtását, valamint magya­rázatot, vizsgálatot és jelentést vártak Hertelendy József alispántól arról, hogy kit terhel a felelősség a mulasztásért. A vizsgálat ered­ményéről a közgyűlés előtt számolt be az alispán. Kijelentette: a he­lyettes alispán azt nyilatkozta, úgy emlékszik, hogy a parancsot, nem vette át, annak ellenére, hogy a jegyzőkönyvbe annak ellenkező­jét írták be. Szerinte az iratot valóban kiadhatta a jegyző, „követke­zésképpen, ha kezéhez nem ment [...] valahol elveszhetett,’’ így azt nem is hajthatta végre. Hasonló esetek elkerülése érdekében a köz­gyűlés azt a határozatot hozta, hogy a jövőben a leveleket a várme­gye katonája kézbesítse.11 Komlóson való lakásuk idejéből maradt meg Jakabnak és feleségének olaj- festményű képe, amely Károly leszármazottainak birtokában Zomboron, je­lenleg Aladárnál12 van. Ezek a képek fiatal férfit és nőt ábrázolnak. Jakab dí­szes magyar öltönyben, panyókára vetett mentével van ábrázolva, jobb kezé­ben egy levelet tart, amellyel bizonyára azt akarta a festő megörökíteni, hogy postamester volt. Utódai közül az 1871. augusztus 1-jén született késő déd­unokája, Misi bátyám hasonlít rá, különösen a szemöldöke, amelyet kissé felhúz. 10 Az iratok, ha egyáltalán még megvolnának, Torontál megye levéltárában lennének. Azt hiszem azonban, hogy nincsenek meg, mert amikor 1807-ben Nagybecskereken a vármegyeháza leégett, valószínű, hogy a levéltár is elpusztult. A perről Nákónak a Kancelláriához beadott két panaszos felség-folyamodványából értesülhettünk. Annak lényegére csak ezekből következtettünk. 11 MOL. MT. 27405. sz. t. Torontál m. kgy.jkv. 1806. IX.9./141.147. 12 Oexel Jakab képe jelenleg is Rónay Aladár (1916- ) birtokában van ausztráliai otthonában, felesége képe időközben elkallódott, csak egy régi, közlésre alkalmatlan fényképről ismerjük. 82

Next

/
Thumbnails
Contents