Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY MIHÁLY (1871–1941)

zött, férje, Bene Lajos 1858. június 8-án 43 éves korában meghalt. Az idősebb fiuk, Antal 1868. május 27-én 29 éves korában szintén meghalt. Az 1841. november 11-én született Gyula fiuk unokanővérét, Rónay Emmát vette nőül, de az 1879-ben 4 gyermekét és férjét hűtlenül elhagyta, és egy Kádár Henrik nevű házitanítóval megszökött. Nina néni 1880. november 2-án agyvérzésben hirtelen meghalt, s unokája, Bene Mariska, Gyula legidősebb gyermeke ugyancsak 1880. december 24-én valami heveny betegségben 13. életévében meghalt. Anyagilag is igen rosszul állott szegény öreg Gyula, amint láttuk Lojzi8 életénél, s 1884. november 24-én vadászszerencsétlenség áldozata lett. Ennek idősebb fia, Lajos gyermekkorában sokat betegeskedett, és élete sem sikerült, de valahogy megélt, és altiszti-féle állásban és 63 éves korában rákban halt meg, míg öccse, ifj. Gyula terhelt volt, úgy hogy nem tudta az iskoláit elvégezni, és így - mivel teljesen elszegényedtek - munkás lett, és valahol Budapesten felakasztotta magát.

1885-ben a Bene-féle birtokot és házat Kiszombor község vásárolta meg, és sokáig lakatlanul állott, míg nem a község bérbe adta Pajor Lajos mérnöknek, kinek röviddel azután, hogy a házba beköltözött, meghalt a felesége és egyetlen fia, igyekezett is minél előbb elköltözni a házból, és épített a faluban az óvoda mellett házat. Atyám 1893. április végén költözött a házba, s mindjárt betegeskedni kezdett, s 1894. október 17-én ő is meghalt. Misi 1895 júniusában költözött a házba, amely akkor már a mi örökségünket képezte, 1895. június í-jén anyánk Bécsben szerencsétlenség következtében kimúlt. Misinek 1896-1899 között három fia született, Ferenc, Albert és Alajos, a két utóbbi kiskorában meghalt. Misi 1901 őszén elkezdett vért hányni, s mindaddig betegeskedett, míg a házat - a birtokkal együtt - a községnek el nem adta, és el nem költözött Zomborról, ami után meggyógyult, és 70. évében volt, amidőn meghalt. A ház ezután ismét lakatlanul állott egy ideig, míg egyszer a tetőzete leégett, s ekkor Aladár, aki igen szerencsés kezű ember volt, olcsón megvásárolta. De alig hogy a ház a tulajdonába lépett, felesége, Boriska betegeskedni kezdett, és 1905. június 28-án, fiatalon, 37. évében meghalt. Aladárnak fiával sem volt szerencséje, aki sok adósságot csinált, ami annyira felingerelte őt, hogy 1915. június 5-én hirtelen meghalt. Fia, Béla szintén fiatalon, 1918. október 31-én spanyolnáthában 27 éves korában meghalt.

Misiék tehát nem jól érezték magukat Zomboron, és így elhatározta, hogy eladja a birtokot és elköltözik onnan. Akkor ugyanis Eleméren a nagyanyai örökségen már meg voltunk osztozva, és úgy rendeztük a kettőnk ügyét, hogy Misi megkapta az én zombori részemet és Tót-Aradác9 község határában fekvő, a Tiszának 100. átvágása által képezett Verbica nevű szigetet, amely 595 hold terjedelmű volt. Ez kitűnő termőerőben lévő, kihasználatlan föld volt, hátránya volt azonban, hogy kompon kellett oda járni, és hogy árvízveszélynek volt kitéve, ámbár volt rajta valamiféle kisebb védtöltés. így Misinek ösz8 Rónay Alajos (1842-1894)

9 A Nagybecskerek közelében lévő települést később Felsőaradinak hívták. Torontál vármegye. Szerk. Borovszky Samu. i. m. 46.

582