Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY MIHÁLY (1871–1941)
szesen 1200 hold igen jó minőségű birtoka volt. Ezzel szemben én kaptam a Tót-Aradácon lévő ún. Raitaszka-tanyát 1012 holddal, amelyből 70 hold Tisza, és kb. 20 hold töltésen kívüli ártér volt. Misi zombori birtokát a lakóházzal együtt csakhamar megvette a község, és ekkor Misi Aradácon kibérelt egy nagyobbacska házat, és odament lakni, de soha nem volt az a szándéka, hogy ott meg is marad, hanem elvágyott arról a vidékről, eladóvá tette tehát a Verbicát is,10 és elkezdett olyan birtokot keresni, amelyiken ízlésének megfelelő lakóház volt. Talált is ilyet Temesvár közelében Ötvény (Utvin) község határában, amelyen egy 11 szobás kastély-szerű földszintes, nagyon szép úrilak és sok gazdasági épület is volt. A birtok 550 hold terjedelmű volt, de voltaképpen gyenge minőségű földek voltak, csak a lakóház volt igen szép, ő azonban, és különösen Marianne, a szép házat nézte, és mivel azt megszerették, meg is vették. Ezt a házat a birtokra egy mérnök építette, de hamar belátta, hogy a birtok jövedelmezőségéhez képest a ház túl volt méretezve, és ezért eladóvá tette, de sok évig nem tudta eladni, mert - ámbár sokan megnézték, de - éppen a fent említett okokból senki sem vette meg. Misiék nagyon örültek a vételnek, és jónak tartották a birtokot is. Meg voltak vele elégedve. Zomborról levitték a Zsoldos Jóska nevű öreg udvarost, aki már gyermekkorunkban is ott szolgált, és aztán haláláig Misiéknél maradt. A birtokról a Borovszky Samu által szerkesztett, 1912-ben kiadott Temes vármegyei monográfia az alábbiakat írja: „Ötvény - Rónay Mihály birtoka. Területe 550 k. hold, melyből kert és beltelek 15, szőlő 7 k. hold, a többi szántó. Gazdasági és üzemrendszer: hármas vetőforgó. Czukorrépát 75 k. holdon termeszt. A lóállomány igás 40 és urasági 6, mind vegyes. A tejgazdaság most van beállítás alatt. A sertésállomány 100 mangalicza anyakocza és szaporulata. A szőlőből két hold csemege, a többi borszőlő. Van egy 6 HP gőzcséplő10 A Rubinek Gyula által szerkesztett 1911-es gazdacímtár szerint Mihálynak Alsóaradin (korábban Szerb-Aradácon) ekkor 715 holdas birtoka volt, melyből 639 hold volt szántó, 9 hold legelő, 61 hold erdő és 4 hold hasznavehetetlen. A birtok tiszta kataszteri jövedelme 6490 korona volt. (Magyaroszági gazdaczímtár 1911. Szerk. Rubinek Gyula. i. m. 764.) Ez azt jelenti, hogy a birtok eladására - még ha igaz is Rónay Elemér állítása, hogy eladhatóvá tette - 1911- ig biztosan nem került sor, sőt az örökségéhez képest még gyarapította is birtokát. Ugyanakkor Rubinek egyértelműen Alsóaradira, tehát a korábbi Szerb-Aradácra tette a birtok helyét, szemben Rónay Elemérrel, aki szerint ez a birtok Tóth-Aradácon volt, melynek újabb keletű neve Felsőaradi lett. A két helységnevet (Verbica-sziget és Raitaszka-tanya) a megjelent térképek és helységnévtárak alapján nem tudtuk azonosítani, de tekintettel arra, hogy a szerző Rónay Elemér és bátyja birtokáról van szó, nincs okunk föltételezni, hogy téves adatról van szó. Az bizonyos, hogy csak névazonosság van a szintén Torontál vármegyében lévő, 1888-tól Egyházaskérnek nevezett, 1789-ben Szeged-környéki telepesek által alapított Verbicza nevű helységgel (Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Bp. 1896. II. 164-165., Torontál vármegye. Szerk. Borovszky Samu. i. m. 45-46., Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. Szeged, 1976. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1974/75- 2. 249.), és nem azonos a Batthyány család tulajdonában lévő bébi (Óbéba) uradalomhoz tartozó, Oroszlámos közelében fekvő, 1785-ben szegedi gányók (nincstelen dohánykertészek) által alapított Verbovicaszigetnek nevezett kertészséggel, amely az 1848-1849-es szabadság- harc időszakában elpusztult (Torontál vármegye. Szerk. Borovszky Samu. i. m. 101., Bálint Sándor: A szögedi nemzet. I. i. m. 152. és 250.). 583
