Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY ALADÁR (1864–1915)
RÓNAY ALADÁR (1864. november 17. - 1915. június 5.) Aladár Károly Benjamin Rónay (Oexel) Lajos és felesége, horgosi Kárász Borbála harmadik és egyben legfiatalabb gyermekeként Kiszomboron született 1864. november 17-én. Szülei állandóan Zomboron laktak, így ő is ott töltötte gyermekkorát, amely igen kellemes volt, mert volt a családban egy vele egykorú fiú, Laci,1 aki csak 6 hónappal volt idősebb, mint ő, így ők ketten együtt nőttek fel, és egész életükön keresztül jó viszonyban, szeretetben voltak egymás iránt. Elemi iskoláinak elvégzése után - úgy emlékszem - először valamelyik katonai intézetbe adták, talán alreáliskolába, de arra határozottan emlékszem, hogy egyenruhában, oldalán szuronnyal láttam otthon a nagy szünidő alatt. Katonának azonban ő nem volt alkalmas, mert beszédhibája volt - dadogott. Azt hiszem tehát, hogy megkísérelték katonai intézetbe beadni, gondolván, hogy a megfelelő fegyelem alatt a dadogást, amelyet talán csak rossz szokásnak gondoltak, el fogja hagyni, de midőn látták, hogy az nem múlik el, kivették onnan, és a gimnáziumot végeztették el vele, mégpedig otthon, magánúton. Egyik ilyen otthoni magánnevelője Kádár Henrik volt, aki Bene Gyuláné Rónay Emmát 1879-ben megszöktette. Lacival együtt tette le az érettségit 1882-ben Hódmezővásárhelyen, amely után jogot hallgatott. Mivel beszédhibája miatt katonai szolgálatra alkalmatlan volt, nem kellett az egyéves önkéntességet leszolgálni, hanem tanulmányait nyugodtan folytathatta, és 1886-ban elvégezte a jogot, de hogy az államvizsgát letette-e, nem tudom. Ekkor atyja, ki akkor Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely törvényhatósági város főispánja volt, kinevezte Csongrád megyéhez tb. szolgabírónak vagy aljegyzőnek, azonban csupán pár hónapot szolgált, amikor vérbajt kapott, és hazament Zomborra gyógykezeltetni magát. Betegségéből hamarosan kigyógyult, de azért többet nem ment vissza a megyéhez, hanem otthon maradt. Ekkor kezdett udvarolni rokonának, Blaskovich Boriskának, akit hamarosan el is jegyzett, és 1887. november 7-én Nagykirályhegyesen feleségül is vett. Az esküvő Nagykirályhegyesen, a Blaskovich-tanyán lévő udvarházban ment végbe, az esketést Rácz József címzetes kanonok, csanádpalotai plébános végezte, a tanúk Rónay Ernő és Blaskovich Ernő voltak. Az ebecki Blaskovich család Hont megyéből származott. Megalapítója, Blaskovich Sámuel, aki gróf Koháry István főispánnak volt jószágkormányzója. Én úgy tudom, hogy ügyvédember volt, és midőn az Alföld a török uralom alól felszabadult, a gazdátlanul maradt birtokok jogi helyzetének tisztázása végett felállított Neoacquistica Commissio ügyésze lett. Felesége Grassalko- vich Judit, Grassalkovich Antal nővére volt. Úgy Grassalkovich, ki nemes, majd gróf lett, mint Blaskovich nagy befolyással bírtak a commissiónál, és 1 Rónay László (1864-1909) 559
