Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY JENŐ (1854–1921)
24. És végül már most megkövetelendő, hogy a magyar ipar, kereskedelem, gazdaság és művészet egyenközű állami támogatásban részesüljön. ”9'2 A pártalapításra tett kísérlete visszhangtalan maradt. A kiélezett belpolitikai küzdelmekben aligha lehetett alternatíva egy az országos politikában alig ismert volt vármegyei főispán kétségtelenül jó szándékú, ám de naiv pártalapítási törekvése. Ennek kudarcát látva - politikai ambíciója révén - nyilván abban az irányban keresett pártot magának, amely a 67-es elvek alapján állt, s amelyet az általa vallott elvekkel leginkább összeegyeztethetőnek tartott. 1906. február 19-én a király feloszlatta az országgyűlést, majd a koalíciós kormány megalakulása után, április 17-én folytak le Torontálban a képviselő- választások, Jenő azonban nem vállalt jelöltséget. A Szabadelvű Párt még a választások előtt kimondta feloszlását, mire a tagjai közül azok, akik politizálni kívántak, legnagyobbrészt beléptek a gróf Andrássy Gyula vezérsége alatt lévő Alkotmánypártba. Jenő is ebbe lépett be, és midőn október 15-én Torontálban is megalakult az Alkotmánypárt, amelynek elnöke gróf Karácsonyi Jenő lett, Jenő elvállalta a párt alelnökségét. A koalíció bukása és a Nemzeti Munkapárt megalakulása után Jenő bejelentette gróf Karácsonyi Jenőnek, hogy az Alkotmánypártból kilép, egyben belépett a Munkapártba. Természetesen rövidesen képviselőválasztásokra került sor, amelyek Torontálban 1910. június 1-jén folytak le. Ekkor már Jenő is fellépett a nagykomlósi kerületben.93 Ellenjelöltje dr. Holló Ádám plébános volt, aki párton kívüli programmal lépett fel. Jenő ellen a Dániel László-féle vádak ismét elhangzottak, és röpcédulákon is terjesztették, ezekre programbeszédében ki is tért, és elmondta, hogy többször használt és elcsépelt hamis vádat terjesztettek felőle, pl. hogy a vasutak építésével mint főispán a vármegyét tönkretette, hogy szőnyeggyárat épített, amely megbukott, és hogy a vármegyeházát felgyújtotta. Dr. Holló levelet intézett Jenőhöz, amelyben tiltakozik azon vád ellen, mintha a rágalmazó röpcédulákat ő vagy hívei terjesztették volna. Jenőt ekkor nagy szótöbbséggel megválasztották képviselőnek. Jenő, mint képviselő sem maradt tétlen. Már 1905-ben több vezércikket és röpiratot írt, éspedig: „Választási reform”, „A kibontakozás útja”, „Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz” - ezek hírlapi cikkek voltak. Azután körlevelet írt: „Felhívási terv vármegyei párt alakítására”, ezt követte a „Középen az igazság”, azután az „Országos pártalakítási terv”. Egészen 1918. november i-jéig, az országgyűlés feloszlatásáig volt képviselő, a házban számtalanszor felszólalt, sőt, maga is nyújtott be egy választói törvényjavaslatot. Képviselősége alatt is jelentek meg különböző füzetei és cikkei, így 1911-ben „Hogyan lehet a nép kívánságát teljesíteni?”, „Mindent a magyarságért”, „Jó-e a választási reform?”, 1917-ben a „Nemzeti jövő alapja” cím alatt egy törvényjavasla- * 93 ?2 A politikai kibontakozás útja. Uo. 125-127. 93 Képviselői programját - mely a korábban már részletesen ismertetett elképzeléseken alapult - lásd Uo. 149-159. 470
