Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY JENŐ (1854–1921)
vensen síkra szállt az általános választójog kiterjesztése ellen, mert attól tartott, hogy ezzel csorbulna a parlament tekintélye. Ahogy maga írta: „Először: leszállna a parlament értelmi színvonala a lehető legalacsonyabb fokra. Másodszor: tömegesen kerülnének bele az egységes nemzeti állameszmének ellenségei. Harmadszor: megsokasodnának benne a hazát nem ismerő romboló emberek.” Szükségesnek tartotta ezért a választókerületek arányosítását, a választók magyar nyelvismeretét, valamint a közvetett képviselőválasztást azzal, hogy választható csak az lehet, aki legalább 8 gimnáziumi osztály végzett, vagy ezzel egyenértékű más képesítést szerzett.87 A választójogi reform szorgalmazása mellett a parlament nagy erőinek parttalan vitáival szemben egy olyan pragmatikus program elkészítését szorgalmazta, amely - véleménye szerint - optimálisan ötvözné a 67-es alapokon álló és a függetlenségi párti erők legfontosabb, a nemzet érdekeit képviselő célkitűzéseit. ,Állítsuk mi fel a programmot - fogalmazta A kibontakozás útja c. cikkében melyet most és a közel jövőben követendőnek tartunk, de legyünk a prog- rammpontok megállapításánál reálisak, praktikusak, legyünk körültekintők és a viszonyokkal számítók. Ha azután megvan a Programm és követeljük azt egységesen, nem lehet parlamenti párt, mely a nemzet egységes akarata előtt meg nem hajol. Minket nem köt pártfegyelem, mi szabadon vallhaljuk nézeteinket, szabadon kívánhatjuk azt, mit jónak tartunk. És nem is lesz nehéz a megegyezés, mert ami jó a függetlenségi polgárnak, jó az a szomszédságában élő 67-es alapon állónak is, és ami rossz a néppártinak, rossz az az újpártinak is, ami boldoggá teszi a disszidenst, boldog lesz attól a többi párt követője is, hiszen egy szülőföldnek vagyunk gyermekei, egy nap érleli gabonáinkat, közösek örömeink, közös keservünk is.”88 A maga 67-es elvei föl nem adása mellett kidolgozott ezért egy olyan programot, amely nézete szerint alkalmasan ötvözte volna a nemzeti célokat. 1905-ben és 1906-ban több cikkben, emlékiratban ki is fejtette elképzeléseit, mi több, fölhívást tett közzé egy „vármegyei párt” megalakítására, amelynek szervezésére a hozzá hasonló múlttal és tapasztalatokkal rendelkező volt főispánokat kérte fel, mondván: ,A régi főispánok mindenike bír bizonnyal saját törvényhatóságában annyi befolyással, hogy a megállapítandó programm alapján megalapítandó pártnak, mint zászlóbontó, híveket szerezzen és később parlamenti többséget is teremtsen.”8^ Az új párt tervezett programját is kidolgozta, és a Középen az igazság c. emlékiratábanf° melyben kifejtette: „Célom most az a kísérlet, hogy vajon egy 87 A választási reform, in. Zombori Rónay Jenő hátrahagyott iratai, i. m. 106-109. 88 A kibontakozás útja. Uo. 112. 89 Országos párt alapító terve. Uo. 139. Lásd még: Fölhívási terv vármegyei pártalakításra. Uo. 119-121. 9° Uo. 128-137. 467
