Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

új eszme fölvetésével nem találnók-e meg az arany középutat, mely a testvérgyilkos politikai küzdelemnek békés befejezését biztosíthat- ni.”,91 valamint azt megelőzően hírlapi cikkekben több pontba szedve tette közzé. Politikai gondolatainak megismerése érdekében célszerű A politikai kibontakozás útja című 1905. április 27-án megjelent írásából pontokba szedett elképzeléseit szó szerint idézni:

„1. Adassék törvényhozási kifejezés annak, hogy az 1867. évi kiegyezés, melyet a nemzet ez idő szerint magára nézve is kötelező erejűnek tekint, nem örök időkre köttetett és teljes érvényben fennáll Magyar- országnak azon joga, hogy alkalomadtán a kiegyezés pontjain a maga részéről változtatásokat kívánjon meg és illetve függetlenül szabadon egyezkedjék.

2. Ezen elvi jelentőségű fenntartás mellett, az önálló magyar hadsereg, a külön vámterület és a nemzeti követelményeknek ma még teljesen meg nem valósítható kérdése, mint függő nemzeti kívánalom, kedvező alkalom nyíltáig, amikor azok jelentősebb megrázkódtatás nélkül érvényesít hétőkké válnak, melegen tartassák, - és a nemzetnek fenntartott jogából folyólag ezen időpontban tényleg érvényre is emeltessék.

3. Már most megkövetelendőnek jelentik azonban ki a külképviseleteknek olyatén módosítása, hogy abban a független magyar állam ideája megfelelő kifejezésre jusson.

4. Már most megkövetelendő az önálló magyar jegybank felállítása.

5. A magyar honosoknak magyar ezredekbe való sorozása.

6. A magyar ezredeknek itthon való elhelyezése.

7. A magyar tisztképző intézeteknek megfelelő szaporítása.

8. A magyar ezredeknek magyar jelvényekkel is való ellátása.

9. A hadseregben a magyar nyelv jogosultságának elismerése.

10. Már most megkívánandó, hogy a közös vámterület mellett is, a gazdasági és ipari vámok, a vámszerződések, a két állam érdekeivel összhangban, de a magyar érdekekkel is egyezően állapíttassanak meg és a közös vámbevételek igazságosan számoltassanak el.

11. Már most megkövetelendő, hogy az országgyűlési képviselői választó kerületek igazságosan és egyenlően állapíttassanak meg, legcélszerűbben az évi egyenes államadó arányában.

12. Hogy a választói jog általánosíttassék, de köttessék ki, hogy azok, kiknek választói joga életkorukra való tekintettel csak 5 év múlva nyílnék meg, ezen jogukat csak akkor gyakorolhatják, ha magyarul értenek és magukat magyarul megértetni tudják.

13. Hogy a magyar parlament értelmi színvonalának nagyobb biztosítására, a községenkénti szavazás mellett, közvetett választás rendeltetik, és a közvetett választóktól a választói kvalifikáción kívül bizonyos értelmi képesítés is kívántatik.

Uo. 129. 468