Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY JENŐ (1854–1921)
a beszéd, mert először kellett összegeznie politikai hitvallását úgy, hogy azt nem egy vármegyei közegben, hanem az országos politikai színtéren kellett tennie. A lokális programok és célok helyett az ország egészének problémáit kellett értelmeznie a maga és választói számára is. A beszédben szabatosan kijelölte saját helyét, meghatározta politikai identitását. Eszerint: „Politikai elvként vallom: Magyarországot, a magyar nemzetet nagynak, hatalmasnak, egységesnek, közgazdaságilag erősnek, iparában és kereskedelmében fej - lődöttnek, a kultúra legmagasabb fokán állónak akarom ismerni és látni. Éppen azért, Magyarországnak különleges közjogi helyzetéből folyó, különleges politikai elvek közül kezdettől fogva azt vallom magaménak, mely a hazánk bölcsének tanácsára létesült 67-iki kiegyezés alapján állva óhajtja Magyarországnak államiságát, teljes alkotmányát, közgazdasági és kulturális igényeit fejleszteni, bővíteni, erősíteni és álladósítani. - Támogatom tehát önzetlenül és teljes erőmből, de nem vakon, hanem nyílt szemekkel azt az alkotmányos, félreismerhetetlenül hazafiason gondolkozó és érző felelős magyar kormányt, mely a 67-iki kiegyezést elfogadja és további hazafias műveit azon akarj a felépíteni. - (Hosszantartó zajos éljenzés.) Emellett kezdettől fogva a szabadelvűségnek vagyok harcosa. Szabadelvűnek vallom magamat, a szó legszorosabb értelmében, mert érzem és tudom, hogy szülőföldünknek sajátos nép- és földrajzi viszonyai mellett szeretett hazánk érdekeit csak azon politikai elv zászlója alatt lehet eredményesen szolgálni, melyre a szabadelvűség jelszava: „mindenkinek a magáét” van felírva. A szabadelvűségnek ilyetén vállalása mellett ki van zárva, hogy oly politikai irányzattal érthessek egyet, mely nyíltan vagy burkolva bizonyos osztályeszméket, faji csoportokat, testületeket vagy foglalkozási ágakat stb. óhajt a többiek rovására előnyben vagy mások érdeke végett hátrányban részesíteni. (Éljenzés.)”?5 Beszédében politikai krédója megfogalmazásán túl természetesen vázolta legfontosabb célkitűzéseit is, így a kormány megerősítésének szükségességét, a monarchia közös ügyeiben mérsékelt reformokat, a hazai ipar és kereskedelem fejlesztését, az állami tisztviselők helyzetének és bérének rendezését, a központosítással szemben „a vidéki életképes gócpontok” fejlődésének elősegítését pl. helyesebb vasúti politikával. Szegeddel kapcsolatban kifejtette: ’’Szeged, mint az ország legmagyarabb városa, a magyarság legerősebb védőbástyája, az Alföld és a Délvidék magyarosító központja megkívánhatja és megérdemli, hogy különösen a Baja-Bátaszéki vonal megnyitása után a vasúti forgalom is úgy irányíttassék, a tarifális kedvezményeket is úgy állapítsák meg, hogy a körletéhez tartozó Alföld és Délvidéknek összes terménye Szegeden és Fiúmén át jusson a világ 75 75 Zombori Rónay Jenő hátrahagyott iratai, i. m. 97. 457