Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

mint az Alföld és Délvidék egész társadalmának, amidőn Gallovich Jenő nagy koncepciójának, a DMKE-nek az élére állott.”73

Rónay Jenő valóban küldetésként fogta föl a DMKE elnöki szerepét. Hitvallását 1910-ben régi egyesülete, a Torontálvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület negyedszázados centenáriuma tiszteletére kiadott emlékkönyvben ekként fogalmazta meg: Azoknak, kik a közművelődésért akár hivatásszerűleg, akár önzetlen kul- túraszeretetből odaadóan fáradoznak, mindig szemük előtt kell tartani azt a megdönthetetlen igazságot, hogy „a félbolondok és a félig művelt emberek a legveszedelmesebbek.” Éppen azért a kultúra terjesztésének rögös, de magasztos, áldást hozó, de fáradságos küzdőterére csak azon tudattal szabad lépni, hogy ennél a vállalkozásnál meghátrálásnak helye nincsen; ezt az egyszer már fölvett harczot végig kell küzdeni a teljes győzelemig.”73 74 Az országos politikában a Széli által teremtett béke nem tartott sokáig, mert midőn a katonai javaslatok szőnyegre kerültek, ismét kitört az obstruk- ció, amely a Széli-kormány bukását okozta. Utána gróf Khuen-Héderváry Károly horvát bán alakított kormányt, de ez csak egy pár hétig kormányzott, ennek bukása után, 1903. október 26-án a király gróf Tisza Istvánt nevezte ki miniszterelnöknek. Jenő ekkor még nem volt aktív politikus, de élénk figyelemmel kísérte a fejleményeket. Történt pedig, hogy Pálfy Ferenc, Szeged polgármestere nyugalomba vonult, és helyébe Lázár Györgyöt, a Szeged I. kerület országgyűlési képviselőjét választották meg polgármesternek, aminek következtében a kerület megürült, és a Szabadelvű Párt 50 tagú küldöttsége Rózsa Izsó ügyvéd és pártelnök vezetése alatt Kiszomboron felajánlotta Jenőnek a jelöltséget, aki azt elfogadta, és kijelentette, hogy 1904. május 12-én délelőtt 11 órakor fogja a programbeszédét megtartani. Erre vidékről is igen sokan elmentek, így Nagybecskerekről dr. Dellimanics Lajos, Jankó Ágoston, Balás Iván, Reitter Oszkár, dr. Sál Ferenc stb., Nagykikindáról báró Hauser Károly és még néhányan, Nagyszentmiklósról Hadfy Károly főszolgabíró, Sto- janovits Vaszil szolgabíró, Kiszomborról a család tagjai közül Rónay Ernő, Aladár és László, továbbá Rankovics Sándor, Kotsis Ferenc jegyző, Ökrös József iskolaigazgató, Pajor Lajos mérnök, Törökkanizsáról Tallián Emil főszolgabíró.

Rónay Jenő szegedi programbeszéde több szempontból is jelentőséggel bír. Egyrészt azért, mert közvetlenül itt és ekkor lépett ki az országos politikai színtérre, mint pártpolitikus. Eddig - főispánként - egyfajta háttéremberként szolgálta a kormányokat, szervezte és szállította Torontálból a kormánypárti szavazatokat. Ezúttal maga méretkezett meg a parlamenti mandátumért. Másrészt azért fontos

73 Szakács Andor: Rónay Jenő. = Délmagyarország. Honismereti folyóirat. II. évf. 1. sz.

(1907)- 5-6.

74 Negyedszázad 1885-1910. A Torontálvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület Emlékkönyve. i. m. 117.

456