Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY ERNŐ (1852–1913)

Mindemellett a hagymapiacban rejlő lehetőségek kihasználásából sem szeretett volna kimaradni. Világosan jelzi ezt az a tény, hogy ő is ott bábáskodott az 1900. május 28-án Makón ijj. dr. Návay Lajos Csanád vármegyei főjegyző elnökségével megalakult Makó és Vidéke Hagyma- és Zöldségtermelők Szövetkezete körül, sőt az igazgatóságban is feladatot vállalt. A szövetkezet létrejötte mögött nyilvánvalóan az a szándék húzódott meg, hogy a város és környéke nagyobb birtokosai markánsabban is bekapcsolódhassanak az akkorra már döntően zsidó kerekedők által uralt hagymapiaci vérkeringésbe. Hasonló szándék fogalmazódott meg a kistermelők részéről is, akik szintén részesedni szerettek volna a hagymakereskedelem hasznából. A szövetkezet mindazonáltal nem bizonyult hatékony működési formának, noha a megalakulását követő évben már a vöröshagyma forgalmának ötödé a szövetkezeten keresztül bonyolódott, Európa főbb városaiban kiépítették a kereskedelemhez nélkülözhetetlen ügynöki hálózatot, és a szövetkezet létrejöttével párhuzamosan több nagybirtokos - köztük Rónay Ernő is - kezdett nagyobb mennyiségben feles műveléssel hagymát termelni. 1903-1904- ben már 11 nagybirtok állította elő a szövetkezet teljes forgalmának (3680 tonna) mintegy harmadát, 1310 tonnát.33

Mivel az eredeti célt, ti. hogy a kistermelőket és a nagybirtokosokat a szövetkezeti forma révén egyesítsék, nem sikerült elérni, a nagyobb birtokosok úgy döntöttek, hogy részvénytársasággá alakulva próbálnak „az üzleti élet gyors alkalmazkodásának” megfelelő piaci stratégiát megvalósítani. Az 1906. július 1-jén Makói Hagyma-, Zöldség, Kertészeti és Gazdasági Termény kereskedelmi Részvény- társaság néven 100 ezer koronás alaptőkével létrejött gazdasági társaság alapítói között többek mellett a környék legnagyobb birtokosainak nevét is olvashatjuk: Návay Lajosét és Návay Tamásét Földeákról, Tallián Béláét Törökkanizsáról, báró Gerliczy Ferencét Deszkről34 és Rónay Ernőét Kiszomborról, akik a Návay Lajos elnökségével létrejött új igazgatóságban is helyet kaptak.

A Pollák (később Pongrácz) Sándor vezérigazgató operatív irányításával működő részvénytársaság hitelből és államsegélyből 1912-re megépítette a kereskedelem lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges 250 vagonos raktárát, kiépítette az európai értékesítési hálózatot, és az 1908/1909-es üzleti évben több mint 5500 tonna hagymát és egyéb zöldségfélét értékesített, mintegy 1 millió koronás forgalmat bonyolítva, zömmel Ausztriába, Németországba, Bajoror- 33 34

33 Tóth Ferenc: A makói hagyma. Makó, 1998. Makó monográfiája 2. 411-413.

34 Báró Gerliczy Ferencnek 1911-ben Kiszomboron is volt egy 503 kát. holdas birtoka, amelyből 479 holdat tett ki a szántó. A birtokot kishaszonbérlők (makói hagymások) művelték. Magyarországi gazdaczímtár 1911. Szerk. Rubinek Gyula. i. m. 771.

376